Elhangzó szöveg: Két világhírű kardvívónk, Kovács Pál és Gerevich Aladár több, mint harmincéves versenyzői pályafutásra tekinthet vissza. Gerevich a sporttörténet egyedülálló teljesítményét érte el. Huszonnyolc év óta mindig olimpiai bajnok volt. Los Angeles, Berlin, London, Helsinki, Melbourne és Róma. Győzelem győzelem után. Tizennégy aranyérem a világbajnokságokon. Három évtized alatt mennyi nagy versenyben küzdöttek egymással szemben is. Kardforgatásuk művészetét világszerte csodálták. Rendkívüli sikersorozatot ért el Kovács Pál is. Huszonhét éven át volt a magyar válogatott tagja. Olimpiák és világbajnokságok sok nagyszerű győzelme fűződik az ő nevéhez. Ő állt kardvívóink legdicsőbb versenyén is a dobogó legfelső fokán, a helsinki olimpián. Mellette Gerevich és Berczelly. Az első három helyet magyar kardvívó szerezte meg. S ugyanakkor megnyertük a csapatbajnokságot is. Emlékezetes versenyzői pályafutásuk méltó befejezése volt a római aranyérem. S mikor hazajöttek, örömmel köszöntöttük őket most is. Ünneplés közben bizonyára nekik is eszükbe jutott: ki forgatja ezután az oly sok dicsőséget szerzett kardot? Kovács Pál ezévben már a magyar bajnokságon küzdött fiával. Attila vívósportunk egyik ígérete. Gyuri, a nagyobbik Gerevich fiú édesapja irányításával ismerkedik a kardvívás tudományával. Kiváló vívóink nagy szaktudása, több évtizedes tapasztalata továbbra is gazdagítja a magyar vívósportot.

Kivonatos leírás: