Elhangzó szöveg: A Testnevelési és Sportmúzeum kiállítással köszöntötte a Magyar Atlétikai Szövetség háromnegyed évszázados jubileumát. Az első újkori olimpián a kétszeres úszóbajnok Hajós Alfréd társaságában magyar atléták: a maratoni futó Kellner Gyula, a középtávfutó Dáni Nándor, és a bronzérmes sprinter: Szokolyi Alajos. Az őhozzá írt levél éppen 75 esztendős. Első atlétikai olimpiai bajnokunk a diszkoszvető Bauer Rudolf, aki a világon először dobott forgással és 1900-ban világcsúccsal nyert. Az első magyar atlétikai versenyeken ilyen dobónégyszögekből vetették a diszkoszt. Így dobott Szokolyi Alajos is, aki ezt a díszes ezüstkupát ajánlotta fel utódainak. Ez volt az első atlétikai vándorserleg. Egykoron az Atlétikai Szövetség hitelesítette az úszórekordokat is. Kóczán Mór az első híres gerelyvető és éremgyűjteménye. Volt ám kifejezetten magyar stílus is a magasugrásban. Úgy 60 éve így ugrottak egész Európában. 1919. május 1-je. A Munkás Testedző Egyesület nagyszabású futóversenye, több mint 3000 résztvevővel. Sztankovits Szilárd hosszú ideig az Európai

Kivonatos leírás: Szövetség titkára is volt. Ő hitelesítette minden idők legeredményesebb futójának, a finn Paavo Nurminak Európa- és világcsúcsait. A kilencszeres olimpiai bajnok 45 évvel ezelőtt Budapesten is versenyzett. Itt is, ahány számban indult, annyiszor győzött. Járt itt egy másik finn atléta és szövetségi vezető is: Urho Kekkonen, ma Finnország elnöke. Őt örökíti meg a rajz, amelyet a szintén atléta, Szepes Béla készített. A neves magyar sportkarikaturista hétszer nyert magyar bajnokságot és 1928-ban második lett az amszterdami olimpián. Magyar javaslatra született az Európa-bajnokság. A kontinensverseny első magyar győztese a gátfutó Kovács József, a "Kléri" volt. Az 1936-os, berlini olimpián született az első magyar női atlétikai győzelem. Csák Ibolya hármas holtverseny után a világ legjobbjának bizonyult. A II. világháború utáni első, a londoni olimpia első magyar bajnoka is dobóatléta volt. Németh Imre - aki a felszabadulás után az első világcsúcsunkat érte el - győzött a kalapácsvetésben. Négy esztendő mulya Csermák József vette át a dicsőséget. A világon először ő dobott 60 méteren felül. Vlagyimir Kuc vezet, jóval mögötte Kovács József. 80,000 néző előtt magyar-szovjet atlétikai viadal 1953-ban. A kis Kovács, a népszerű "Bütyök" hatalmas hajrával győzte le a későbbi világcsúcstartó és kétszeres olimpiai bajnokot. A magyar közép- és hosszútávfutás nagy korszaka volt ez. Rózsavölgyi és Iharos világcsúcsot világcsúcsra halmozott. Itt éppen a helsinki stadionban nyernek a finn 1500-asok ellen... persze világcsúccsal! És 1955-ben Iharos Sándor lett a világ legjobb sportolója. Ismét egy nagy női siker. Németh Angéla a mexikói olimpia női gerelyvető bajnoka. Dobóatléta volt a magyar atlétika első olimpiai bajnoka, és dobóatléta zárja sort is. Európa-bajnoksága mellé Mexikóban nyert aranyat a kalapácsvető Zsivótzky Gyula. És egy sporttörténeti pillanat: együtt a dobogón Németh Imre, az Atlétikai Szövetség mai elnöke, Csermák József és Zsivótzky Gyula. No meg egy sóhaj: régi dicsőségünk hol késel...?