Elhangzó szöveg: Darabka futballtörténelem 1945-ből. Szűcs Sándor, Sárosi III. Béla, Rudas Ferenc, Csikós Gyula, Mike István, Szusza Ferenc, Bíró Sándor, Zsengellér Gyula, Illovszky Rudolf, Lakat Károly, Egressy Béla. Lakat Károly a felszabadulás utáni első magyar-osztrák rangadón volt először a válogatott tagja. Később ott volt akkor is, amikor 75.-ször szerepeltünk a szomszédok ellen és 4:2-re győztünk. 1950. október 29-e. Ismét az osztrákok ellen. [Lakat T. Károly, Lakat Károly szinkron]: "- Ez hányadik válogatottságod volt? - A 13. és sajnos egyben az utolsó is. De különben ehhez egy nagyon érdekes sztori fűződik." [Hangos bemondó szinkron]: "- Kérjük Lakat Károlyt sürgősen jöjjön az öltözőbe!" Ez váratlan volt. Mi történt? A kijelölt balfedezet megbetegedett, Lakat Károlynak kellett beugrania, és ragyogóan játszott. Átadásaival négy gólt értek el a magyarok. [Lakat Károly, Lakat T. Károly szinkron]: "- Még egy évet futballoztam, majd 951 őszétől a Ferencváros ifjúsági csapatának lettem az edzője. Utána kijártam az edző pályafutásának minden lépcsőjét. - Milyen csapatoknál dolgoztál? Hát, a Szegednél egy évet, utána a tatabányai évek következtek: az első felvonás hat esztendeig tartott, ami akkor egy kis rekordnak is számított. Itt tanultam meg az edzői mesterséget, utána két évig a Központi Sportiskolánál, majd az olimpiai csapatnál." [Szepesi György szinkron]: "Ott a Bene, most egyedül viheted be Ferikém! Lest reklamáltak, kihúzódik a jobb oldalra, most beérik, vigyázz, még egy csel, most lő, gól, gól gól gól! Ragyogó gól! Bene Feri, szenzációs! A fiúk ünneplik a ragyogó győzelmet, amely után mindenkinek kijut a szeretetteljes ölelésből, aztán Lakat Károly is megtudja, milyen is az, ha 11 erős legény a magasba dobja. Vigyázzatok, fiúk csak el ne ejtsétek! Ez volt a 10. aranyérem. 12 év után labdarúgásban újra olimpiai bajnok Magyarország!" [Lakat Károly, Lakat T. Károly szinkron]: "- Utána két év az MTK-nál, majd felejthetetlen évek a Ferencvárosnál, hiszen a három év alatt két bajnokságot is nyertünk. Folytatódott 70-be, megint a Tatabányánál, a második felvonás, ez is öt évig tartott, tehát összesen 11 évet töltöttem a vidéki bányászcsapatnál, és most pedig két éve a Budapesti Honvédnak vagyok a vezetőedzője. - Melyik csapatnál dolgoztál a legszívesebben? – Hát, mindenütt. Mindenről van kellemes emlékem, de azért talán a ferencvárosi éveket és az olimpiai csapatnál eltöltött éveket tudnám kiemelni. - Ki volt a legkedvencebb játékosod? Hát, eredményesség szempontjából Albert Flóriánt tudnám kiemelni, hisz egyetlen egy olyan magyar labdarúgó, aki aranylabdát nyert. - Minden adat, minden szám, minden esemény a fejedben van. Honnan ez a naprakész tájékozottság? - Civil életből. Irodalom és történelem szakos tanár vagyok, és a történettudományokból doktoráltam." [Várkonyi Sándor, Majtányi József, Bakos Antal, Novák Dezső, Komora Imre, Kozma Mihály szinkron]: "Milyen edző dr. Lakat Károly? Majtányi József, Tatabánya. – Bányászainknak sok örömet szerzett. Működése alatt kétszer nyertünk Közép-Európai Kupát. - Bakos Antal, MTK VM. – Mindig szívesen gondolok vissza arra a két évre, amit dr. Lakat Károly mesteredzővel együtt dolgoztam. – Novák Dezső, Ferencváros. – Pályafutásom alatt nagyon sok edző keze alatt dolgoztam, de róla csak a legjobbakat tudom mondani, hisz négyszeres aranyérmes csapat tagja vagyok. Kétszer a Ferencvárosban, kétszer pedig olimpián nyertünk vele bajnokságot, olimpiai aranyérmet. Minden csapatnak ilyen edzőt kívánok. – Komora Imre, Budapesti Honvéd. – Nálunk ezüstéremmel kezdett, szakmai tudása garancia arra, hogy az ezüstéremből hamarosan aranyérem lesz. – Kozma Mihály, a Budapesti Honvéd csapatkapitánya. – Én azt mondom, hogy nézzük meg, és ez választ is ad rá." [Lakat Károly, Várkonyi Sándor szinkron]: "- Ne akarjuk az edzősködést a piramis csúcsán kezdeni! Sok edzői bukásnak, amelyek elég látványosak is voltak, volt okozója, hogy emberi, szakmai türelmetlenségből a játékosból lett újonc edző azonnal ott folytatta pályafutását, ahol tegnap abba hagyta. Kell a kiemelkedő játékos múlt, de a szakmát gyakorlatban kell elsajátítani, és ennek megvannak a fokozatai. Legyenek szakmai ambícióink, de ne akarjuk a fokozatokat sietve elkerülni. - Karcsi bácsi! Ehhez az 500 bajnoki mérkőzéshez hány edzésre volt szükség? - Hát megmondom őszintén, hogy ezt így kifejezetten nem számoltam, de biztos, hogy közel a 8000-hez jár már az általam levezetett edzéseknek a száma. - Na és ebből a 8000-ből hány volt egyforma? - Hát kezdő edzők szoktak dicsekedni azzal, hogy mindig más edzést tartanak. Hát, én is igyekeztem megvariálni az edzéseket, azonban az ismétlés, a tudás szempontjából, valamikor egyes részeket újra kell elővenni, átlapozgatni kb. 50 %-ban, lehet ezt elmondani." Mint vezetőedző az idei tavaszon a Rába ETO elleni mérkőzésen ötszázadszor ült le a kispadra. Ez csúcs a hazai és nemzetközi futball történetében. [Lantos Gábor, Lakat Károly szinkron]: "- Ezen a jubileumi mérkőzésen milyen gondolatokkal, érzésekkel ültél a kispadon? - Hát kicsit vegyesen: örömmel és szomorúan. Örömmel, hogy megérhettem ezt a ritka szép számot, mert hisz az egész életemet jelentette a labdarúgás. Kicsit szomorúan, hogy most már kifelé megyek. Aki belekóstolt az edző nagyon nehéz, de nagyon szép mesterségébe, az tudhatja, hogy mennyi mindentől függ egy edzőnek, munkának a sorsa, nemcsak a saját szorgalmától, tehetségétől, vezetőktől, játékosoktól, szurkolóktól. Hát, nagyon sokszor keserű csalódások érik, türelmetlen vezetők, türelmetlen szurkolók részéről és nagyon sokszor hamar útilaput kötnek az edző talpa alá. - Sokan azt mondják, hogy a világ legkeményebb ülőhelye a kispad. - Ez mindig a mérkőzéstől és a mérkőzések eredményéttől függ, mint ahogy most is, ebbe a pillanatba szereztük meg a második gólt, ami természetesen azt jelenti, hogy nagyon kellemes most a kispadon." [Lakat Károly, Lakat T. Károly szinkron]: "- A riporterek közül a Várkonyi Sanyit 16 éve ismerem, azóta jár a meccseimre. Sőt, tanár voltam az edző iskolán. A Lantos Gabi 10-12 éve tudósítja a csapataimnak a mérkőzéseit. Téged ismerlek a legjobban, mégsem láttalak még soha a mérkőzésemen, mint tudósító. - Pedig én sportújságíró vagyok. A Népsport labdarúgó rovatánál dolgozom, ugyanott, ahol ők. Csak van egy kis gátló körülmény: én vagyok a fiad."

Kivonatos leírás: