Elhangzó szöveg: Márványoszlopos, fürdőszobás házakban laktak a bácskai svábok. Valamikor nincstelen jövevények voltak, de a Habsburgok nekik juttatták a legzsírosabb földeket. Pöffeszkedő jólétükben lenézték a magyart, és Hitler hatalomra jutásakor azonnal melléálltak. A magyar parasztnak nem volt igásállata, nem volt semmije, csak töretlen munkavágya és hite a jobb világban. Ez a zsíros bácskai föld a sváboknak termett. Övék volt a búza, a tengeri a legszebb jószág. A svábok mennek, helyükbe magyar telepesek jönnek. A belügyminisztérium népgondozó osztálya minden másnap indít egy szerelvényt Németország szovjet övezetébe, amellyel az emberiesség törvényeinek megfelelő módon szállítják haza a svábokat oda, ahonnan jöttek. Minden szerelvénnyel 2 vagon élelmiszer megy, vihetik a holmijukat és a bútorokat. Gazdátlanul legel a gulya. A svábok sorsukra hagyták a jószágot. A telepesek szeretettel veszik át az immár nekik juttatott állatokat. Most már csak az kell, hogy magyar bíró, magyar pap, magyar tanító legyen a magyar faluban. Beköltöznek a telepes magyarok a svábok elhagyott házaiba. [Új honfoglalás ez!]

Kivonatos leírás: Téglaépületek. Szántóföld. Bácskai sváb falu, zsuppfedeles házak. Kukoricaföld. Vagonok. Kitelepítésre váró svábok ingóságaikat rakják a vagonokba. Gulya a legelőn. Tornácos ház. Lovasszekér. Új magyar családok érkezése.