Elhangzó szöveg: Elutazik a Szovjetunióba 187 ösztöndíjas magyar diák. Tilajka Gábor textilmunkás az ösztöndíjasok nevében megfogadja, hogy jó tanulással méltók lesznek a szovjet nép nagyszerű ajándékára. A búcsúzás perceit örömmé változtatja az a remény, hogy néhány nap múlva a szociálizmus (sic!) országában lesznek. A boldog elutazók szívét nem az elválás gondja, hanem a szovjet emberekkel, a szovjet fiatalokkal való találkozás reménye tölti be. Új élet nyílik meg előttük. Sélei Ferenc ifjúmunkás műszaki főiskolán fog tanulni. Az elutazók öt év alatt mindannyian képzett mérnökké, mezőgazdákká, orvosokká, nevelőkké, a legkülönbözőbb szakemberekké válnak. Az Ifjú Gárda fiataljainak és az "igaz embereknek" hazájában művelt, népükhöz hű kommunistákká nevelődnek.

Kivonatos leírás: Budapesti vasúti pályaudvar, búcsúzó diákok és családtagjaik. Beszédek, ütemes taps és Rákosi éltetése. A búcsúztatók között Kállai és Ortutay. Integető, puszilkodó, kezet rázó fiatalok a vonatablakokban. Virágokkal, Rákosi és Lenin arcképével, Rákosi-címerrel díszített szerelvény.