Elhangzó szöveg: 1950. február. Megindult az 5 éves terv, a magyar nép hozzákezdett a szociálizmus (sic!) építéséhez. S e hatalmas építőmunka során kibontakozott az új Magyarország képe. Az élet szebb és vidámabb lett. A nagy Sztálin tanítása szerint, ha vidáman él az ember, jobban megy a munka is. Így született ezer és ezer újítás, iparunk, technikánk erős fejlődésének, az ipar egész forradalmasításának egyik alapfeltétele. A Szovjetunió újra segített. Legkiválóbb dolgozóit, a sztahanovistákat küldte el hazánkba, hogy munkamódszereik átadásával, tapasztalataikkal segítsék szociálizmust (sic!) építő népünket. Első sztahanovistáink kezdeményezését egyre többen követték, és elindult győzelmes útjára Magyarországon is a sztahanovista mozgalom - Sztálin szavaival - a munka győzhetetlen hadserege. Az első győzelmek után fejlődni, szélesedni kezdett a mozgalom, míg elért első, döntő állomásához, az első kongresszushoz. Az ország legkiválóbb, legöntudatosabb dolgozóinak országos találkozásához. A munkásmozgalom sok évtizedes harcában is jelentős szerepet töltött be a Vasas Székház nagyterme. Itt gyűltek össze a magyar sztahanovisták, hogy megtárgyalják feladataikat, meghallgassák a párt, dolgozó népünk vezetőit és a kongresszusra érkezett szovjet vendégeket. Harustyák József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke megnyitója után Apró Antal főtitkár mondott beszédet. Beszédében megemlékezik sztahanovistáink kiváló eredményeiről, de mindjárt hozzá is teszi. [Apró Antal]:"Sztahanovistáink nem elégedhetnek meg azzal, hogy eggyénileg (sic!) értek el jelentős eredményeket és sokan közüllük (sic!) normájukat több száz, vagy több ezer százalékra teljesítették! A sztahanovista mozgalom nem öncélú mozgalom. Célja nem az, hogy csak egyesek érjenek el nagy eredményeket, rekordokat, hanem az, hogy általános emelkedés következzen be. Számos budapesti és vidéki nagyüzem és bánya dolgozói országunk fölszabadításának 5. évfordulójára, április 4-nek több és jobb munkával való megünneplésére a verseny kiszélesítését javasolja. A sztahanovisták országos tanácskozásán résztvevők számára nincs megtisztelőbb feladat, mint minden tudásukkal és erejükkel résztvenni ebben a mozgalomban, hogy ezzel is kifejezzük hálánkat és szeretetünket a szovjet hősök iránt, akik vérüket hullatták szabadságunkért." /taps/ Bárgyin kohómérnök, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke sok éven át gyűjtött tapasztalataiból ad át a magyar sztahanovistáknak. /orosz hang/ Szaktekintélye túlnőtt a Szovjetunió határain, nagyszerű példája a munkásosztállyal együtt dolgozó tudósnak. Dubjágá textilmunkásnő azért látogatta végig az elmúlt napokban textilgyárainkat, hogy munkamódszereit a gyakorlatban is átadja. Felszólalásában a Szovjetunió valamennyi textilmunkásának baráti üdvözletét tolmácsolja. Zsuravljov vasöntő a béke megvédésének nagy feladatáról beszél. Hangsúlyozza, a szocializmust csak békében lehet építeni, a Sztahanov-mozgalom pedig csak békében virágozhat. Ezek a dolgozók készek arra, hogy a békés építőmunkát minden eszközzel megvédjék. Pányin mozdonyvezetőt már megismerte a magyar nép. Ő volt, aki megmutatta a hitetlenkedőkkel szemben: a mozdonyvezetésben is gyümölcsöztetni lehet a sztahanovista tapasztalatokat. Példamutatása nyomán indult és erősödik vasutasaink Sztáhánov-mozgalma (sic!). Lengyel József mozdonyvezető, az 500 km-es mozgalom elindítója. [Lengyel József]:"Kedves Elvtársak! Pártunk útmutatását követve, politikai osztályunk segítségével a szovjet vasutasok példájára és az ő tapasztalaitokatát (sic!) átvéve Panyin elvtárstól elindítottam az első 500 km-es vonatot, hogy ezzel is bebizonyítsam, mint komunista (sic!), harcolok pártunk vezetésével a Szovjetunió oldalán a békéért." Moharita Sándorné, a KISTEXT fűzőnője szólal fel. [Moharita Sándorné]:"Nekünk sztahanovistáknak az eddig elért eredményekkel megelégednünk nem szabad! /"Úgy van!"/ Tovább kell fejleszteni tudásunkat, mert aki félúton megáll, az a szociálizmus (sic!) felépítésében nem vesz részt. Nekünk pedig az a célunk, hogy a szociálizmust (sic!) minél előbb valósítsuk meg." Muszka Imre, az ország legjobb esztergályosa beszámol a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. [Muszka Imre]: "Ahol rengeteget tanultam, elvtársak! És megismertem az új típusú embert, a szovjet embert, a sztahanovistákat. Mert nem elégséges az, elvtársak, hogy ha mi a tudásukat megőrizzük magunkba, nem adjuk át senkinek, hogy egy primadonna legyen egy üzembe elvtársak, ezzel nem tudjuk az 5 éves tervünket úgy, ahogy célul tűzte ki pártunk, és saját magunknak mi is, hogy 4 év alatt azt sikeresen be tudjuk fejezni, elvtársak." /taps/ Gerő Ernő elvtárs a sztahanovista mozgalom feladatairól beszél. [Gerő Ernő]:"Kedves Elvtársak! Tisztelt Országos Tanácskozás! A Sztáhánov-mozgalom (sic!) Magyarországon alig néhány hónapos múltra tekinthet vissza. Kirobbantotta, vulkánikus (sic!) kitörés módjára felszínre hozta ezt a mozgalmat. A nagy Sztálin neve mindnyájunk számára a legdrágább, legszeretettebb név... /vastaps, "Éljen Sztálin!"/ A Sztáhánov-mozgalom (sic!) létrejötte Magyarországon bizonyítja a szocialista gazdasági rend fölényét a kizsákmányoláson alapuló, tőkés gazdasági renddel szemben. Bizonyítja Lenin, Sztalin tanításának győzhetetlenségét. Bizonyítja pártunk, a Magyar Dolgozok Pártja politikai irányvonalának helyességét s azt, hogy ezt az irányvonalat és ennek helyességét országunk milliós dolgozó tömegei elismerik, magukévá teszik. A munkaverseny és Sztáhánov-mozgalom (sic!) kifejlődése útján még inkább meggyorsul előrehaladásunk a szocializmus építésének útján." /taps/ Panyi Ferencné is a szovjet sztahanovisták példája nyomán indult el az új normák felé, de vele együtt valamennyi magyar sztahanovista tudja, a szovjet tapasztalatok nélkül sohasem születhetett volna meg hazánkban is ez a mozgalom. Felvidulnak az arcok, mikor úttörőink díszküldöttsége vonul be a terembe. Sokszázezer fiatal képviseletében, az Újpesti Általános Iskola úttörője Messinger Péter beszél. [Messinger Péter]: "A magyar úttörők nevében forró szeretettel üdvözöljük a Sztahanovisták I. Országos Tanácskozását. Mi tudjuk, hogy mit jelent ez a szó: sztahanovista. Azt jelenti, hogy a legjobb munkás, aki a legtöbbet és a legjobban dolgozik miértünk, az 5 éves tervért, hazánkért. Nemcsak a kezével és a fejével dolgozik, hanem a szívével is." /taps/ Kovács János a Standard ifjúmunkása a pártnak köszönheti, hogy a Komszomol nyomdokain elindulhat az új munkaverseny arcvonalába. [Kovács János]: "Most itt van az ideje annak, hogy mi fiatalok bebizonyítsuk: teljesítjük a feladatot, amit a párt ránk bízott. Vállaljuk, hogy minden erőnkkel, minden tudásunkkal azon leszünk, hogy a munkaverseny élére kerüljünk, s valóban a szocializmus építésének rohamcsapatává váljunk. És mi fiatalok ezt meg is valósítjuk, mert ezt várja el tőlünk a mi szeretett pártunk, erre nevel bennünket a mi drága apánk és bölcs tanítónk Rákosi elvtárs." /vastaps, "Éljen Rákosi!"/ Most minden arc egy irányba figyel. Az előadói emelvénynél Rákosi elvtárs áll. Az ő beszédei határkőként állanak népi demokráciánk fejlődésének útján. Sztáhánovista (sic!) dolgozóink tudják ezt, most is tőle várják az útmutatást, mely új sikerek, új győzelmek felé vezet. [Rákosi Mátyás]: "Kedves Elvtársak! A Magyar Sztahanovisták I. Országos Találkozása befejezés előtt áll. Aki végighallgatta a két nap tanácskozásait, annak számára világos, hogy egy hatalmas mozgalom van itt kifejlődőben, mely szociálista (sic!) építésünk, ipari termelésünk, közlekedésünk minden ágára kiterjed. És át fog menni a mezőgazdaságra is, abban a mértékben, ahogy a szociálista (sic!) termelés ott is elterjed. Csak a szociáizmusban (sic!) lehetséges a sztahanovi munkamódszer, melyben a munkás egyéni gazdasági érdeke, életszínvonalának és keresetének emelése egybevág a köz érdekével, a szociálizmus (sic!) építésével. A mi eredményeink biztatóak és sokat ígérőek, de a Szovjetunió eredményeihez képest bizony mi még gyerekcipőben járunk és sokat kell fejlődnünk, ha utol akarjuk őket érni. Amit eddig elértünk, az túlzás nélkül mondhatjuk, csigatempó ahhoz képest, ami még előttünk áll. A szociálizmus (sic!) a korlátlan lehetőségek hazája. Amikor tavaly ősszel elhatároztuk, hogy gyökeresen változtatunk eddigi módszereinken és a téli hónapokba' is tovább folytatjuk az építkezést, akkor a régihez húzó elvtársak egy része aggódva kérdezte tőlünk: jó, jó, de hol van az építkezésben a fölső határ? Erre én azt válaszoltam: a felső határ az égbolt! /taps/ Ezért tervezünk mi bátran, merészen. És innen üzenem minden magyar sztahanovistának, munkásújítónak, ésszerűsítőnek: kezdeményezzenek bátran, legyenek nagyvonalúak, ne féljenek az új utaktól, az új kísérletektől, mert mögöttük áll teljes erejével az egész magyar kommunista mozgalom, a Magyar Dolgozók Pártja és mögöttük áll kimeríthetetlen gazdasági és tapasztalati fegyvertárával a hatalmas Szovjetunió. /taps/ Járjanak tovább is az élen és odaadó, jó munkájukkal mutassák tovább az utat népünk boldogulására és fölvirágoztatására, békénk védelmére, a szociálizmus (sic!) teljes győzelmére!" /vastaps, "Éljen Rákosi!"/ Este a Párlámentben (sic!) a párt központi vezetősége és a Minisztertanács fogadást rendezett az első országos tanácskozás résztvevőinek. Felejthetetlen élményt nyújtott mindenkinek ez a meleg, vidám hangulatban töltött este. Másnap pedig tapasztalatokban meggazdagodva térnek vissza munkahelyeikre. Valamennyien megfogadják: élére állnak az ápr. 4.-én kezdődő munkaversenynek. A kongresszus megmutatta: a munka most már becsület és dicsőség dolga lett. És azt, hogy sztáhánovistáink (sic!) új kezdeményezéseikben, bányákban, kohóknál, építkezésnél és a gépek mellett nemcsak a hazai dolgozók százezreire számíthatnak, de itt van velünk felmérhetetlen gazdag tapasztalatával a hatalmas Szovjetunió és a nagy Sztálin!

Kivonatos leírás: Nehézipari filmmontázs: füstölgő gyárkémények, öntödében dolgozó vaskohászok, Kovács János sztahanovista marós munka közben, szövőnők és esztergályosok munkamódszer átadáson. A Vasas Székház kongresszusi terme, Sztálin, Rákosi és Lenin arcképével, vörös csillaggal. A kormány tagjai és a küldöttek a teremben. A tanácskozás naplója (közelkép). Révai József, Rákosi Mátyás, Dobi István, Szakasits Árpád, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Vas Zoltán, Marosán György, Kovács István, Bebrits Lajos és mások az emelvényen. Harustyák József, a SZOT elnöke megnyitója. Apró Antal beszéde sztahanovisták mozgalmáról (élő). Közelképek kitüntetést viselő sztahanovista munkásokról. Bárgyin kohómérnök, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke hozzászólása, majd Dubjága textilmunkásnő felszólalása. Zsuravljov vasöntő beszéde. Pányin szovjet, majd Lengyel József magyar mozdonyvezető beszéde (utóbbi élő). Moharita Sándorné, a KISTEXT fűzőnője a sztahanovisták munkájának továbbfejlesztéséről beszél (élő). Muszka Imre esztergályos Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól ad hírt (élő). Gerő Ernő a sztahanovista mozgalom feladatairól beszél (élő). Panyi Ferencné sztahanovista a szovjet példáról. Úttörők virággal köszöntik a résztvevőket az emelvényen. Messinger Péter úttörő üdvözli a kongresszus tagjait (élő). Kovács János, a Standard ifjúmunkása a szónoki emelvényen (élő). Rákosi nevének elhangzásakor a tömeg tapsol és Rákosi éltetésébe kezd. Rákosi Mátyás beszéde (élő). A Parlamentben folyosói lépcsőin érkező sztahanovista küldöttek az itt rendezett állófogadásra. Rákosi és Szakasits a beszélgetők között. Ipari és mezőgazdasági pillanatképek (gyártelep, acélöntés, hengerlés, fúrógéppel dolgozó bányász, textilipari gépek, szántó traktorista. Sztálin gipsz mellszobra.