Elhangzó szöveg: A Közgazdaságtudományi Egyetem Kossuth-díjas rektora, Rudas László, ismert márxista-leninista (sic!) filozófus, 65 éves korában meghalt. Ravatalánál a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének tagjai állanak díszőrséget. Egyetemi, Pártiskolai tanítványai meghatottan búcsúznak a kommunizmus ügyének harcos propagandistájától. Utolsó útjára a család tagjai, pártunk vezetői s dolgozók népes tábora kíséri. Sírjánál, a Kerepesi temetőben Horváth Márton, a Szabad Nép felelős szerkesztője mond búcsúbeszédet. [Horváth Márton]: "Rudas elvtárs pályafutása a magyar munkásmozgalom hőskorától a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép felszabadulásáig ível. Rudas elvtárs minden kérdés megítélésénél pártos volt. A párt, a munkásosztály szempontjaiból indult ki. Könyvei, cikkei s különösen legnagyobb terjedelmű filozófiai munkája, "A materialista világnézet" harcossan, pártossan (sic!) terjesztette a marxizmus-leninizmus igazságát, amely az elmúlt öt esztendőben a győzelem és a felemelkedés útja volt a magyar munkások, a magyar dolgozó nép számára."

Kivonatos leírás: Egyetemi hallgatók a Közgázon Rudas László előadását hallgatják. Rudas László ravatala a Kerepesi temetőben, a koporsó mellett Gerő Ernő, Vas Zoltán, Kovács István, Farkas Mihály, Kádár János, Marosán György és mások. A részvétlátogatók elvonulnak a koporsó előtt. A politikusok berakják a koporsót a halottas hintóba, melyet díszőrség kísér a család tagjai, politikusok (Gerő, Farkas Mihály, Marosán, Kádár), és a gyászoló tömeg jelenlétében. Horváth Márton, a Szabad Nép szerkesztője búcsúztató szavai (élő). A sír mellett állnak: Vas, Gerő, Farkas, Kádár, Kovács, Marosán, Rónai, Harustyák. Leengedik a koporsót a sírba. A koszorúk borította sír és a sírkő Rudas nevével.