Elhangzó szöveg: Észak-Kórea (sic!) a szovjet hadsereg felszabadításával megindult a demokratikus fejlődés útján. A Kommunista Párt felosztotta a nagybirtokokat a parasztok között. A dolgozó fiatalok számára egyetemet, új iskolák százait szervezte. Észak-Kórea (sic!) népe, Kim Ir Szen elvtárs vezetésével, hatalmas lendülettel megkezdte a szocializmus építését. A gazdasági élet felvirágzásával új művészetet és új kultúrát teremtettek a koreai dolgozók. Észak-Kóreában (sic!) a Szovjetunió felszabadításával, a Kommunista Párt irányításával megvalósult a szabadság. Erre a szabadságra tört az amerikai imperialisták aljas merénylete. De ez a magyarázata a koreai (sic!) néphadsereg győzelmes harcainak is. A koreai (sic!) nép hősi küzdelmével szolidaritást vállal a nemzetközi munkásosztály. El a kezekkel Koreától! Ettől a követeléstől hangos a világ kelettől nyugatig. Budapesten a szakszervezetek, a Nőszövetség és az ifjúság szövetsége tiltakozása után az Országos Béketanács a Sportcsarnokban rendezi békegyűlését a kóreai (sic!) nép harcának támogatása érdekében. Pongrácz Kálmán megnyitója után Losonczy Géza népművelési államtitkár mond beszédet. [Losonczy Géza]: "A szabadságot, a demokráciát, a humanizmust nem az imperialista rablók, hanem a hős kóreai (sic!) nép védelmezi az angol-amerikai intervenciósokkal szemben. Nem Észak-Kórea és Dél-Kórea (sic!) áll egymással szemben, hanem az egységes kóreai (sic!) nép harcol az imperialista betolakodók ellen. A koreai nép azért harcol, hogy Kórea (sic!) egységes, független, népi demokratikus ország lehessen, s örökre megszabaduljon az egymást váltogató imperialista elnyomóktól, s a zsoldjukba szegődött fasiszta báboktól és hazaárulóktól. Üzenjünk az imperialista háborús gyújtogatóknak: mi békében akarunk élni, békében akarunk dolgozni, békében akarjuk építeni a szocializmust szeretett hazánkban. Békét akarunk magunknak és nem fenyegetünk egyetlen más országot sem. De ha az amerikai háborús gyújtogatók megpróbálnák a háború tűzcsóváját a mi házunk tetejére vetni, akkor ne legyenek egy percig sem kétségeik: az egész magyar nép ugyanúgy, egyemberként (sic!) ugranék talpra, mint a megtámadott kóreai (sic!) nép." /vastaps, "Megsegítsjük Koreát!"/ Kvon O Dik elvtárs koreai követ kijelentette: győzelmünket siettetni fogja a Béke híveinek hatalmas mozgalma. A protestáns egyházak nevében Péter János református püspök szólal fel. [Péter János]: "A magyar protestantizmus nevében mélységesen elítéljük Trumannak azt a politikáját, amellyel az amerikai befolyás alatt álló országok egyházait a Kórea (sic!) elleni hadjárat mellett szeretné mozgósítani." Panyi Perencné a dolgozó nők nevében szól. [Panyi Ferencné]: "Mi, magyar dolgozó nők, akik eddig is becsületessen (sic!) kivettük részünket hazánk építésében és a termelésében, ígérjük, hogy most még jobban, még öntudatossabban (sic!), még eredményessebben (sic!) fogunk dolgozni hazánk megerősödéseért (sic!). Minden erővel küzdök a laza normák ellen, és az 1951-es évi tervemet ez év augusztus 1-ig teljesítem." /vastaps, "Éljen!"/ A néphez hű katolikus papság nevében dr. Horváth Richárd cisztercita szerzetes szólal fel. [dr. Horváth Richárd]: "A lelkiismeretem parancsszava, papi hívatásomnak (sic!) kötelessége, egyházam, hazám és népem szolgálata küldött engem erre a gyűlésre. Beszélni kívánok mindazoknak a katolikus papoknak és hivő katolikusoknak a nevében, akik meggyőződésből írták alá a stockholmi békefelhívást. Mint keresztény ember és mint katolikus pap, akkor járok az evangélium útján, ha a béke útján járok." /vastaps/ A haladó művészek nevében Somlay Artúr Kossuth-díjas színművész beszél. [Somlay Artúr]: "Mi, magyar művészek büszkén állunk be ebbe a táborba, amelybenn (sic!) a világ összes becsületes emberei a Szovjet únió (sic!) vezetésével az imperialisták kóreai (sic!) aljas támadása ellen tiltakoznak." /vastaps, "Sztálin, Rákosi!"/ A nagygyűlés határozati javaslatát Mester Erzsébet, az Országos Béketanács titkára olvassa fel. A magyar nép megfogadja, hogy a párt és Rákosi elvtárs irányításával tovább növeli termelését a szociálizmus (sic!) építéséért. A koreai (sic!) szabadságharc támogatására egy teljesen felszerelt tábori kórházat küld. "Megsegítjük Kóreát!" (sic!) - rövid idő alatt a magyar dolgozók hatalmas seregét mozgósítja ez a jelszó. "Megsegítjük Kóreát!" (sic!) - ezzel az elhatározással gyűltek egybe a Ganz Villanygyár nagyszereldéjének dolgozói is. A munkások tettekkel válaszolnak a béketanács felhívására. Tóth Béla esztergályos száz forintot ad a kórház felszereléséhez és évi tervét a békéért folyó munkaversennyel októberben befejezi. A Termelj többet, jobban élsz brigád tagjai heti fizetésük 20%-ával segítik a kóreai (sic!) népet. A Rákosiné brigád asszonyai és lányai egy heti fizetésükön felül újításukért kapott ötszáz forintos jutalmukat is felajánlották. A MÁVAG mozdonyszereldéjében magyar, görög, bolgár munkások testvéri egyetértésben a proletár nemzetköziség szellemében küldik forintjaikat a kóreai (sic!) szabadságharcosok részére. Mindenki, aki szívén viseli a béke ügyét, erejéhez mérten támogatja a mozgalmat. Zsámbék. A Rákosi Termelőszövetkezet tagjai munka közben értesülnek a budapesti békegyűlés határozatáról. A termelőszövetkezet elnökének felhívását hatalmas lelkesedéssel fogadják. Balogh Lajos elvtárs párttitkár száz forintot jegyez. Turbacs János, a szövetkezet egyszerű tagja készpénzben fizeti ki száz forintos jegyzését azzal, hogy megvédjük a békét, építjük boldogságunkat. Gál Benjáminné egyénileg gazdálkodó parasztasszony egy mázsa gabona értékét adja a Kóreába (sic!) küldendő kórház javára. Örül, hogy segíthet a kóreai (sic!) népnek, mert őket segítve a mi békénket is védjük. Nem akarunk pusztulást és vérfürdőt a népek számára. Nem a háború, a béke számára építjük városainkat, gyárainkat, házainkat. Ezzel az elhatározással írják alá a Béke úti lakásépítkezések ifjúmunkásai a gyűjtőíveket. "Megsegítjük Kóreát!" (sic!) Testvéri szolidaritás hangzik a lakótelepek gyűléseiről. Mi, anyák fel akarjuk nevelni gyermekeinket. Biztosítani akarjuk számukra a békét, a boldog életet. A hatalmasra nőtt mozgalom ismét megmutatja, hogy a Szovjetunió, a nagy Sztálin vezette béketábor legyőzhetetlen. A béke útja biztos út, ha összetartunk rendületlen, legyőzzük végleg a háborút.

Kivonatos leírás: Archív felvételek észak-koreai híradókból (politikai gyűlés, földosztás, gyerekek iskolaudvaron, oktatás, egy festők műteremben alkotás közben (Sztálin, propaganda-jelenetek), tüntető, demonstráló tömegek az utcán). Észak-Korea melletti szolidaritási tüntetés Budapesten (felvonulók Kim Ir Szen arcképével, tábla felirata: "El a kezekkel Kóreától!" (sic!), "Éljen a szabadságáért, függetlenségéért, egységéért harcoló hős koreai nép és vezére Kim-Ir-Szen.", "EMAG dolgozói"). Békegyűlés a Sportcsarnokban. Az emelvénynél Pongrácz Kálmán, Rónai Sándor, Losonczy Géza, Harustyák József, Kvon O Dik koreai követ. Losonczy beszéde (élő, közben képek a gyűlés közönségéről és az utcákon a beszédet hangosbemondón keresztül hallgató tömegről). Kvon O Dik felszólalása. Péter János beszéde (élő). Panyi Ferencné beszéde (élő). Horváth Richárd felszólalása (élő). Somlay Artúr beszéde (élő). A tömeg "Sztálin, Rákosi!" kiáltásai és vastapsa. Mester Erzsébet beszéde. Gyűlés a Ganz Villanygyár udvarán (Lenin, Sztálin, Rákosi és Kim Ir Szen arcképe, "El a kezekkel Koreától!" felirat a falon), munkások anyagi hozzájárulásai, aláírásgyűjtések a béke ügye mellett és Észak-Korea megsegítésére (élmunkás zászlók, ötéves terv zászló). MÁVAG mozdonyszerelde, aláíró munkások. Zsámbéki határ cséplőgépekkel, a tsz dolgozói készpénzzel vagy terménnyel támogatják Észak-Korea ügyét. A Béke úti munkáslakások építésén dolgozó kőművesek felajánlásai (a békeív közelképe: "Segítsük a szabadságáért küzdő hős koreai népet!"). Lakótelepi gyűlés, háromszintes, gangos téglaházak tövében munkáscsaládok, anyák karjukban gyermekükkel aláírják a békeívet.