Elhangzó szöveg: Grábóc. A magyar mezőgazdaság szocialista fejlesztésében az 1950-es esztendő fordulópontot jelent. Grábóc élen jár a fejlődésben. Kovács János I. örömmel számol be arról, hogy már a falu 85%-a szövetkezeti tag. A tagság állatállománya közösen legel a falu határában. Az Alkotmány Termelőszövetkezet földje nyolcszáznegyven katasztrális hold szántó és kilencven katasztrális hold rét. Bihartorda község felhívását a grábóciak is elfogadták. Vállalták, hogy október 17-re, a tanácsválasztás előtt öt nappal befejezik az őszi munkákat. A versenymunkában a bonyhádi gépállomás traktorosai segítenek. Sóhár Gyula úgy dolgozik, mintha a saját földjén dolgozna. Topán Magdolna a műtrágyázást végzi a termelőszövetkezet földjén. A szövetkezet nemesített vetőmagot használ. Ezáltal biztosítva van az őszi vetés minősége. A grábóciak elhatározták, hogy ez év végére a falu minden lakósa (sic!) belép a szövetkezetbe.

Kivonatos leírás: Grábóc község, kistelepülés a tolnai dombok között (a szerb ortodox kolostor és templom épületei láthatók). Földes utca parasztházakkal, lécekből és vasból készült kerítésekkel. Kovács János I. A termelőszövetkezet állatállománya határban (tehenek, birkák pásztorokkal). Szántóföldi őszi munkák a bonyhádi traktorosok (Sóhár Gyula és Topán Magdolna) segítségével (HSCS traktorokkal vetnek, boronálnak, műtrágyáznak). Vetőmag betöltése a vetőgépbe, vetés lovak vontatta vetőgéppel.