Elhangzó szöveg: A Magyar Írók Szövetsége I. Kongresszusa nagy eseménye volt hazánk egész kulturális életének. A Kongresszus a legkiválóbb haladó írókat látta vendégül, élükön a szovjet írók küldöttségeivel. Borisz Polevoj az "Egy igaz ember", Szemjon Babajevszkij "Az aranycsillag lovagja", Konsztantyin Fégyin a "Diadalmas esztendő" Sztálin-díjas írói. Beniuc, a Román Írószövetség főtitkára, Ernst Fischer, az osztrák írók képviselője. Jorge Amado brazil író, a Béke Világtanács tagja. Darvas József beszámolójában hangoztatta [Darvas József]: "Két fő kérdés köré lehet csoportosítani feladatainkat. Az egyik: tovább kell folytatnunk a harcot irodalmi életünkben az irodalmi pártszerűség érvényesítéséért. S a másik: fokoznunk kell irodalmunk eszmei és művészi színvonalát. Legyünk méltók a néphez, amelyből vétettünk, amelynek író fiai vagyunk, amely az anyanyelv szép varázsát adta nekünk, hogy zengjük az igazát, s valósággá segítsük mi is, valóra váló gyönyörű álmait!". Borisz Polevoj elmondotta, hogy a szovjet írók minden erejükkel azon igyekeznek, hogy művészi formában örökítsék meg a nagy sztálini korszak embereit. Martin Andersen Nexö arról beszélt, hogy az íróknak az első sorokban kell küzdeniük a békéért. Emi Siao kínai költő elmondotta, hogy nemcsak a kínai önkéntesek sietnek a hős, kóreai (sic!) nép segítségére, hanem a kínai írók is elmennek Kóreába (sic!) és írnak az ottani harcokról. A magyar írók közül a Kossuth-díjas Kónya Lajos a témaválasztás kérdéseiről beszélt. Veres Péter Kossuth-díjas író beszédében az új irodalmi közvélemény megteremtésének szükségességét hangoztatta. Sándor András József Atilla-díjas író a parasztábrázolás kérdéséről szólt. A kongresszus melegen köszöntötte Illyés Gyulát, aki felolvasta Dunapenteléről írt új költeményét. Révai József népművelési miniszter foglalta össze az írók feladatait [Révai József]: "Az irodalomnak az a feladata, hogy tükröt tartson az ember elé, és azt mondja neki: íme nézz bele a tükörbe! Nézd meg magadat! Ismerd meg embertársaidat! Ismerd meg viszonyodat hozzájuk, tehát a társadalmat! Ismerd föl ezen az alapon saját jellemednek a lehetőségeit, a rosszakat is és a jókat is, és tanuld meg követni a jobbik énedet! Nemesedj, belenézve ebbe a tükörbe, amit az irodalom nyújt! Ne negedj rosszabbik éned csábításainak!" Révai elvtárs az írók számára adott tanácsait így fejezte be: "...hogy azzá legyen a mi irodalmunk, aminek Petőfi akarta és hirdette, és amit ez a jelszó fejez itt ki: Előre hát mind aki költő, a néppel tűzön-vízen át! Előre, valóban a néppel, előre a béketáborral, előre a Szovjetunióval! Legyen ez a mi magyar irodalmunk, amelynek ez a seregszemléje volt ez a kongresszus, fegyver, jó és éles, jobb és élesebb fegyver népünk harcában a jobb életért, szocialista Magyarországért, a békéért!"

Kivonatos leírás: A Magyar Írók Szövetségének I. Kongresszusa Budapesten 1951. április 27-én, pénteken vette kezdetét. Illyés Gyula, Benjámin László, Devecseri Gábor, Gergely Sándor a hallgatóság soraiban. Révai József kézfogással üdvözli Borisz Polevojt. Pillanatképen látható: Szemjon Babajevszkij, Konsztantyin Fegyin, Mihai Beniuc, Ernst Fischer, Jorge Amado. Darvas József beszéde (élő). Borisz Polevoj, Martin Andersen Nexö, majd Emi Siao beszéde. Horváth Márton és Révai József az első sorból hallgatja az előadásokat. Kónya Lajos, Veres Péter és Sándor András hozzászólásai. Illyés Gyula saját versét olvassa fel. Révai József népművelési miniszter beszéde (élő). A beszéd után tapsoló Darvas a szovjet íróküldöttség társaságában.