Elhangzó szöveg: Budapest. A fővárosban tartották a Magyar Szakszervezetek XVIII. Kongresszusát, leghatalmasabb tömegszervezetünk harci seregszemléjét. Az építőipari dolgozók szakszervezetének kongresszusi termében egybegyűltek a termelőmunkában kitűnt dolgozók, a szocialista munka hősei. A Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkára, Kristóf István beszámolóját a következő szavakkal fejezte be [Kristóf István]: "Fogadjuk meg, elvtársak pártunknak, fogadjuk meg Rákosi elvtársnak, hogy jó szakszervezeti munkával, harcossan (sic!) és fáradhatatlanul segítjük a párt történelmi jelentősségű (sic!) küzdelmét, az ötéves terv végrehajtásáért, a szocializmus alapjainak lerakásáért, hazánk felvirágoztatásáért, a béke megvédéséért." A küldöttek nagy lelkesedéssel fogadták a kongresszuson megjelent Rákosi elvtársat, népünk szeretett vezérét. Pártunk Központi Vezetősége nevében Gerő Ernő elvtárs üdvözölte a kongresszust [Gerő Ernő]: "A Szakszervezetek fő feladata most és a továbbiakban: a terv teljesítésének megszervezése, a munkaverseny, a Sztáhánov-mozgalom (sic!) kifejlesztése, kiszélesítése s a munkafegyelem megszilárdítása révén. Ezt a feladatot, amely egyben a béke megvédéséért folytatott harcunk alapvető kérdése is, a magyar szakszervezetek nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának biztos vezetésével meg tudják, és kétségtelenül meg is fogják oldani! Éljen a Magyar Szakszervezetek XVIII. Kongresszusa!" Az Egységes Holland Szakszervezeti Szövetség főtitkára, Berthus Brandez (sic!) a Szakszervezeti Világszövetség nevében üdvözölte a magyar dolgozókat. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa Elnökségének tagja Pavel Jefanov a szovjet dolgozók sokmilliós serege testvéri üdvözletét tolmácsolta. A Sztálin Vasmű nagykohó építőinek felhívását Klausz Lajos Kossuth-díjas főmérnök tolmácsolta [Klausz Lajos]: "A nagyolvasztó építői elhatároztuk, hogy hazánk fölszabadulása ünnepének tiszteletére március 20-tól - április 4-ig Fölszabadulási Hetet tartunk, melynek keretében újabb termelési győzelmekkel bizonyítjuk be a fölszabadító Szovjetunió iránt érzett hálánkat és forró szeretetünket." A Szakszervezetek XVIII. Kongresszusa hatalmas lendületet adott egész munkásosztályunknak a szocialista verseny új, nagy sikerei felé.

Kivonatos leírás: Budapest látképe a Duna felől (előtérben a pesti Vigadó és a Korzó, háttérben a Szent István-bazilika). Körúti pillanatkép közlekedő villamosokkal. A Szakszervezetek Országos Tanácsa XVIII. Kongresszusa az ÉFÉDOSZ székházában (Dózsa György úti, Városligeti fasor), 1953. február 27-29-e (péntek-vasárnap) között (a Székház főbejárata (épület totál), érkező vendégek, Ikarus 30-as autóbusz. Az ülésterem, pillanatképek a küldöttekről (pl. kohászok, bányászok); az elnökség, hátterében Lenin, Rákosi és Sztálin arcképével; Kristóf István beszéde (élő), közönségképek (bányász szakszervezeti tagok, Házi Árpád, majd Rákosi Mátyás közelképen, tapsoló, mosolygó delegáltak). Gerő Ernő beszéde (élő, közben pillanatképeken: kínai küldöttek, jegyzetelők, tapsoló, Sztálint éltető közönség). Berthus Brandsen holland, majd Pavel Jefanov szovjet küldött beszéde (pillanatkép a szovjet küldöttség tagjairól). Klausz Lajos főmérnök beszéde (élő). Tapsoló, mosolygó, Sztálint éltető küldöttek.