Elhangzó szöveg: Beérett a termés a nagykunsági tanyavilágban. Vasárnap délelőtt B. Nagy Andráséknál. A jószágot ellátják, rendbe szedik a ház táját, mert útra készülnek. Aztán minden rendben legyen itthon, Bodri! Nagyék meg felkerekednek. Kisújszállásra tart a környék apraja-nagyja. Kezdődnek a hagyományos Nagykun Napok. A tanácsháza előtt Mihályfi Ernő, művelődésügyi miniszterhelyettes szobrot avat. Móricz Zsigmond bronzalakját Somogyi Árpád mintázta meg. Kisújszállás népe köszönti egykori tanárját, Móricz Zsigmondot. Ez a kapu a hat nagykun város mezőgazdasági kiállítására invitál. A kiállítást Dögei Imre földművelésügyi miniszter nyitja meg. Ezen a kiállításon Nagykunság népe bemutatja, hogy szorgalommal, hozzáértéssel kincseket lehet elővarázsolni a naptól égetett, széltől szikkasztott fölből is. Szovjet mezőgazdasági küldöttség is érkezett ide, vezetőjük Borkov elvtárs mezőgazdasági miniszterhelyettes. Működő talajlaboratórium. Ez a szerkezet a föld mésztartalmát határozza meg. Mezőgazdasági kisgépek. A Nagykunság újjászületett állattenyésztésének is hű tükre ez a kiállítás. Nagydíjas bika, a kisújszállásiak büszkesége. Felvonul a többszörös bajnok, Cukor is. Új erőre kapott a Nagykunság lótenyésztése is. Lipicai ötös fogat. Csikósok bemutatója. A ló és gazdája szinte összeforrottak. Van itt látnivaló ezerféle. A szabadtéri színpadon háromugrós táncot ropnak a kisúji lányok. Aztán megperdül az üveggömb. Ezen a héten a nagykunok tekintete kíséri a forgandó szerencse útját, a lottó öt nyerőszámát a kilencvenből. A kisúji ipari vásáron minden kapható, csak pénz akadjon hozzá. De nem vásár a vásár Laci-konyha nélkül, és kerekedik a jókedv. Nótára zendít a pásztornép is. Augusztus huszadikán Kisújszállást elözönli a nép. Százezer ember gyűlt egybe, hogy meghallgassa az ország vezetőit. Százezren jöttek, de milliókat képviselnek. Őket üdvözli Kádár János elvtárs, a kormány elnöke. Ünnepi beszédében az Alkotmány ünnepéről szólt.(Kádár János:) Hagyomány nálunk, hogy ezen a napon a munkások és parasztok közvetlenül találkozzanak. Számunkra összetalálkozott egy országos nagy ünnep, és a kunság népének helyi ünnepe. Mostanában a világon olyan emberek, akik nem szeretik a népi hatalmat, azt mondják, hogy kevesen támogatják a kormányt. Ezeknek az embereknek mi a bajuk? Ezek nem gondolnak a dolog lényegére. Nem gondolnak arra, hogy az élet legfőbb kérdéseiben milyen változás történt Magyarországon. Én nem akarok itt a régi életről nagy előadást tartani, de hát azért csak emlékezzenek vissza, emberek. Hát, a régi világban itt Szolnok megyében, a föld fele nagybirtokosok kezén volt, és falusi tőkések, kulákok kezén volt. Itt, Kisújszálláson a föld hetven százaléka volt nagybirtokosok és kulákok kezén. A fölszabadulás után itt harmincnégyezer család kapott Szolnok megyében földet. (taps, éljenzés) Persze, hogy vannak olyanok, akiknek ez nem tetszik. Na de mink mi csináljunk? Hát olyan rendszert, ami mindenkinek tetszik, nem lehet csinálni, emberek. (derültség) Mert hiába, ami tetszik a Weiss Manfrédnak, az valószínűleg nem tetszik annak az elvtársunknak, aki most itt a csepeli gyárban dolgozott. Ami őneki tetszik, az nem tetszik a Weiss Manfrédnak. És ha már választani köll, akkor mi azt mondjuk, inkább olyan rendszert védünk mi és tartunk és erősítünk, ami ötmillió fölnőtt dolgozónak tetszik, mint ami háromszázezer kizsákmányolónak és cselédjének tetszik. (taps) És mi történt falun tavaly októberben? (Kádár János:) "A csendőr, ha megvolt a régi ruhája, kirázta a naftalint belőle, fölvette. A régi főjegyző meg szolgabíró, talán tizenkét éve nem látták, egy nap múlva fölbukkant és átvette a hatalmat helyileg. (derültség) Na és, ha ezt a parasztember ránéz erre, hát ő megértette, hogy itt valami szocialista újításról van szó, mer' a csendőr, az semmi szín alatt nem a szocializmus hibáinak a kijavítását jelenti. Ez is szerepet játszott abban a nagyon nagy és nagyon fontos dologban, hogy az ellenforradalom leverését megkönnyítette a magyar parasztság józan, politikus, helyes és a népi hatalom mellett volt magatartása." (taps) Nagykunság népe ajándékokkal kedveskedik Kádár és Dobi elvtársaknak. Együtt egy jobb jövőért, együtt a néppel!

Kivonatos leírás: Lekaszált búzatábla, kazlak. Libalegeltető kislány. Gémeskút. Egy férfi vizet mer a kútból és a vályúba önti a disznóknak. Kutya liheg. Család bicikliken. Traktor vontatta szekéren emberek utaznak, a szekér elhagyja Kisújszállás helységnévtábláját a 4-es úton. Városkép. Mihályfi Ernő beszél egy leleplezetlen szobor mellett. Kállai Gyula és Pátzay Pál a résztvevők között. Asszonyok sorban. Lehull a lepel: Móricz Zsigmond szobra. Somogyi Árpád mosolyog. Taps. Bejárat címerrel. Dögei Imre kézbe veszi az ollót és vág. Különböző zöldségek, termények. A szovjet küldöttség. Különböző pavilonok. Két nő, az egyik mellkasán számtalan kitüntetés. Állatok: pulyka, szarvasmarha, ló. Fogat., férfiközönség. Egy csikós lefekteti a lovát, vágta. Néptáncbemutató a színpadon. A zenekar. Sorsoló gömb, kéményseprő. Egy néni benyúl a gömbbe és kihúz egy golyót. Az eredményt kémlelő emberek. A nyerőszámok: 19, 24, 27, 61, 68. *Biciklik. Rádiót vásárló pár. Bilit válogató öregúr. Szekrény egy szekéren. Sütő egy fogaton. Sörivók, nótázók. Tömeggyűlés. Galambokat eresztenek a magasba. Kádár János integet feszengve. Kádár János beszél. Arcok. Tömeg. Kádár János beszél. Arcok, csikósok. Tapsoló tömeg. Kádár János kenyeret vesz át. Kádár János kislányt emelget. Tapsoló asszonyok. Dobi István rövid ujjúban kis boroshordót vesz át. Tolongó emberek akarnak kezet fogni a tribünön álló Kádár Jánossal. Éljenző arcok. Kádár János a tömegben.