Elhangzó szöveg: Ezt a települést vagy 700 esztendeje alapította IV. Béla a tatárdúlásból megmenekült magyarokkal. Az igriciek évszázadokon át járták az országot, mint vándor dalnokok. Napjaink változásai ezt a nagy múltú községet is megmozgatták, a szövetkezés gondolata ide is betört. „…termelőszövetkezetbe hol szeretne legjobban dolgozni?” „Szeretem a jószágot, és azok mellett szeretnék dogozni.” „Hát én azt hiszem, a Tompa bácsira nyugodtan rábízhassuk a tehenészet egy részét, úgyhogy Tompa bácsinak a kívánsága teljesül, ott fog dolgozni. Sok sikert kívánunk!” „Nagyon helyes. Helyes.” „Hát miután Tompa bácsi is belépett a termelőszövetkezetbe az ő behozott földjével együtt a földterületünk 1070 kataszteri holdra emelkedett, és 117 tagunk van.” Már most hozzákezdenek egy üvegház megépítéséhez. Török László a 10 éves téesz agráregyetemet végzett elnöke a tettek embere. A termelőszövetkezet kertészete számára nádat vágnak a lápon. Jut ebből eladásra is, hiszen a nád az építőipar jól használható anyaga. Egy jól dolgozó téeszben télen is találnak munkát. Dohányt pároztatnak a központi épületben az asszonyok, lányok. Halad a munka szaporán. Az utolsó igrici igric, Losonci Kis Bertalan frissen faragott rigmusokkal tartja szóval őket. „Mikor ők itt tanakodnak egymás terhén aggódva, akkor a Kossuth téeszcsé készül zárszámadásra. Hallják is, amint beszélik, 45 forinttal zár, így az idéni életnek nem sok értelme lesz már. 1960-nak tavaszára virradunk, szövetkezeti község lesz elmaradt kicsiny falunk.”

Kivonatos leírás: Igrici község névtáblája a falu határában. Belépési nyilatkozat. Török László elnök és Tompa bácsi, tsz-tag párbeszéde (szinkron). Vezetőségi ülés (szinkron). Nádvágó tsz-tagok. Az asszonyok dohányleveleket válogatnak, raknak csomóba. Losonci Kis Bertalan csasztuskája a Kossuth Tsz-ről (szinkron).