Elhangzó szöveg: Budapest XX. kerülete hajdan a legszegényebb előváros volt: A régi nyomortelepekre ma már csak az öregebbek emlékeznek. A kerület saját múzeumában pedig a régi szegénység dokumentumai mellett dicsőséges napokról is őriznek emlékeket. A Tanácsköztársaság alatt Erzsébetfalva Lenin nevét vette fel. De térjünk vissza a mába. A XX. kerület Budapest déli kapuja. Minden reggel sok ezer "ingázó" munkás ér itt pesti földre. Munka után aztán megpakolva újból innen indulnak haza. Éppen ezért a kerület kereskedelmének fokozott forgalmat kell lebonyolítania. Sajnos a nagy választékú üzletek mind a kerület központjában vannak, és így a külsőbb részeken még az elemi élelmiszerekért is sokat kell gyalogolni. A kerület földrajzi központjából, a Kossuth Lajos utcából menjünk be a kerület szellemi központjába. A Vasas Művelődési Otthon, melyet közismerten "Csili"-nek hívnak, tavaly volt 50 eves. A fiatalokból az öregekig, minden korosztály valóban második otthonának tekintheti, amelyben mind szórakozási, mind művelődési igényeit sokoldalúan kielégítheti. Ez az Otthon éppoly méltóan jellemzi a kerület feltörekvő szellemét, mint maga a külsőségeiben is megújuló, modernizálódó nagy múltú városrész.

Kivonatos leírás: Nyomortelepek képei, dűledező házak, múzaumi fotók: Tanácsköztársaság /transzparens feliratok: éljen a szovjet kormány, szocialista…szervezetének orvosi szakosztálya, iraton: Erzséberfalván, körpecséten: ötágú csillag, LENINVÁROS Közigazgatás, archív utcafotó templommal, megelevenedik a mában ugyanabból a szögből felvétel, ingázók a vasútállomáson, MÁV PESTEREZSÉBET felirat, élelmiszerbolt belső, vásárló asszonyok, emberek gyalogolnak a kirakatok előtt, VASAS MŰVELŐDÉSI HÁZ neonos felirat az épületen, a "Csili" kiadványai "Csili50" logo, egyiken egy munkás, másikon Váradi Hédi címlapfotója, szakkör foglalkozások: rádiósok, fiatalok társasjátéka, idősebbek sakkoznak, képzőművészeti kiállítás, könyvtár, modern, épülő lakótelepek.