Elhangzó szöveg: Bizony keserves munkát igényel az ifjú embertől, amíg egy betűt kialakít a papíron. Hosszú, nehéz munkával, évezredeken keresztül alakítgatta az emberiség a különböző jeleket, rajzokat, amíg a tárgyakat jelölő hieroglifákból kialakult a ma is használatos betű. Az egyiptomiak alefnek nevezték a bikát, a képírásukban le is rajzolták. Majd sok-sok évszázad elteltével - egyszerűsödve - az alefből a kezdő hangzót jelölő "a" betű lett. Ugyanígy lett a kígyót jelentő nahasból a kezdő hangot jelölő "n" betű. A szemet jelentő ojint jelentő szemből pedig "o" betű. A Római Birodalom fénykorában már igen elterjedten használták a hieroglifákból kialakított, úgynevezett latin betűket. Ezeknek a betűknek a felhasználásával a középkori íródeákok, könyvtárakat kitevő értékes anyagokat írtak össze, s így a kézzel írt betűk az emberiség kultúrájának őrzői lettek. Gutenberg halhatatlan találmánya, a betűöntés forradalmasította és könnyebbé tette a könyvek készítését. A világ egy részén ma is ezeket az úgynevezett latin betűket használják. Alapjukban véve szinte változatlanok, csupán a korok változó ízléséhez idomultak. A betűk is átvették a gótika csúcsíveit, a barokk-kor túldíszített cirádáit, a klasszicizmus uralkodó egyszerűségét; a mai modern technika szédületes tempóban fejlesztette a nyomdaipar alapját, a betűkészítést is. A korszerű gépek világszerte sokmilliárd betűt ontanak magukból, ezeknek a betűknek a formái változatosak s szintén a mai kor szellemét tükrözik.

Kivonatos leírás: Az egyiptomi hieroglifáktól a latin betűkig, majd ezeknek a stílustörténeti módosításait, nyomdaipari változásait mutatják be.