Elhangzó szöveg: Az első, nagy magyar könyvtár tulajdonosa Mátyás Király volt. Az ő könyvei, a Corvinák világszerte híresek, és a reneszánsz kor legszebb könyvei közé tartoztak. Könyveinek nagy része ugyan még kézírásos, de akad már köztük nyomtatott is. Minden példányt gazdagon illusztráltak. Mátyás idejében élt Hess András, az első magyar nyomdász, aki 1473-ban nyomtatta Magyarországon ezt a könyvet, a Budai Krónikát. A könyvek stílusa is követte a művészetek általános irányzatait. Misztótfalusi Kiss Miklós, a kiváló erdélyi nyomdász e könyvének rézmetszetű címlapja például a barokk építészet hivalkodó díszeiben pompázik. A címlap bőbeszédűsége pedig a barokk nyelvezet dagályosságának tükörképe. A még játékosabban díszitett rokokó után a klasszicizmus a nyomtatásban is elveti a díszeket és csupán a szerkezet nemes formájával hat. Nem így a XIX. századi eklekticizmus, a vegyes stílus, amely a régi hagyományokra hivatkozik ugyan, mégis túl sokfélét hord össze egy-egy könyvben. A szecesszió sem hozott igazi megújhodást az előző stílusokhoz képest, mint ahogy a húszas években az avantgarde sem tudott mély gyökeret ereszteni. A korszerű magyar könyvművészet megteremtője többek között a békéscsabai Teván és a gyomai Kner volt. S a régi hagyományokra támaszkodva, a magyar nyomdaipar azóta is kiemelkedő színvonalat tart kiadványaival. Erről győződhettünk meg a magyar könyv seregszemléjén is. Idén 63 mű jelent meg az ünnepi könyvhétre, amely a hagyományoknak megfelelően most is elsősorban a magyar irodalom ünnepe. A művek többsége élő magyar írók alkotása, de megtalálhatók az ünnepi kiadványok listáján a világirodalom klasszikusai mellett kiváló külföldi írók művei is. A könyvhéten jelent meg - többek között - a kis lexikon és Kádár János beszédeinek gyűjteménye is.

Kivonatos leírás: Corvinák, Hess nyomtatványok, rokokó, klasszicista, eklektikus, szecessziós és avantgárd tipográfiájú könyvek, Kner és Tevan kiadványok, mai könyvheti könyvek.