Elhangzó szöveg: 1945. január 18-án az első szovjet csapatok elérték a Dunát. Pesten itt folytak az utolsó harcok, a Petőfi téren. Mintha a költő szólna: "Siess hazám napfényre hozni világra szóló híredet, mit német rabló, német ármány elrablott és eltemetett". Kemény volt az ütközet, sok a sebesült, a halott. Ki tudja már, melyiküké lehetett az utolsó pesti csatatéren hagyott térképtáska? Vengrija-Magyarország. A Kárpátokon, az Alföldön át vezető hadak útját mutatja a korabeli szovjet fronthíradó mozgó térképe. Éppen három hónappal azután, hogy a magyarországi felszabaditó hadműveletek megkezdődtek, 1944 karácsonyára a II. és III. Ukrán Front csapatai acélgyűrűbe zárták a magyar fővárost megszálló náci erőket. A fasiszta helyőrség sorsa megpecsételődött. Hiába akarta Hitler, semmivel sem törődve, Budapest feláldozásával Bécs és Berlin elestét késleltetni. Decemberben jelenik meg utoljára az illegális Szabad Nép. Hívó szavára új akciókat szerveznek az ellenállás fegyveres csoportjai. Rákospalotán, Angyalföldön, Újpesten, Csepelen és még sokhelyt megakadályozzák a kitelepítést, a gyárak leszerelését, létesítményeket mentenek meg a lerombolástól, üldözötteket szabadítanak ki. Budapest lakói, házai, műemlékei megkímélésére a Vörös Hadsereg emberséges megadási feltételeket ajánl fel, de a fehérzászlós békekövetekkel - Osztapenko és Steinmetz kapitánnyal - gyilkos golyó végez. "Bennünket parlamentereink legyilkolása után sem vezet bosszú. A főparancsnokság megtiltja a nehéztüzérség bevetését - mondja az arcvonalba érkező Malinovszkij marsall - utcai harcokkal fogjuk bevenni a fasiszták "Budapest erődjét". Igy kezdődött meg a nagy csata utcáról utcára, házról házra, lépésről lépésre. Még folyik a harc Budapestért, amikor január 20-án Moszkvában a Szövetséges Hatalmak es az Ideiglenes Magyar Kormány képviselői aláírják a fegyverszüneti szerződést. Közben a körül zárt Budapesten több magyar katonai egység és parancsnok ajánlja fel megadását és együttműködését a szovjet erőknek. A felszabadult peremvársokban, majd a belső kerületekben a sok szenvedés után lassan magára eszmél a lakosság. A Kommunista Párt felhívására feljön a pincékből: élni, dolgozni akar, eltakarítani a múlt romjait. A meginduló élethez hozzátartozik: január 25-én az első új napilap megjelenése is, címe sokatmondó: Szabadság.

Kivonatos leírás: