Elhangzó szöveg: A második világháború annyi áldozata sem tüntette el a háború fenyegető árnyékát a világról, Ez a veszély hívta létre 1949-ben, Párizsban az első Béke Világkongresszust. A föld hetvenkét népének küldöttei előtt Fréd?ric Joliot-Curie hívott harcba a béke, az élet csatája megnyeréséért. Huszonkét évvel később, Fréd?ric Joliot-Curie szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Béke Világtanács budapesti közgyűlése. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kongresszusi termében öt világrész százhuszonnégy országának hétszáz küldötte gyülekezett a budapesti közgyűlés megnyitó tanácskozásán. A részt vevők között volt Alexandr Kornyejcsuk és Nyikolaj Tyihonov szovjet író, Sík Endre, az Országos Béketanács elnöke és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kállai Gyula köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, majd Romesh Chandra terjesztette elő a Béke Világtanács főtitkári jelentését. A közgyűlés munkájában többek között rész vett Albert Norden német professzor, Krishna Menon az indiai parlament tagja, David Alfaro Siqueiros mexikói festőművész, Raymond Goor belga kanonok, Dramane Quattara az Afrikai Egység Szervezetének képviselője és Pimen moszkvai metropolita. A vietnámi nép melletti szolidaritás zászlaján sokszáz aláírás sorakozott. A Dél-Vietnami Köztársaság külügyminisztere, Binh asszony volt az első szónoka a napirend legfontosabb kérdésének, az indokínai béke kivívásának. A résztvevők melegen ünnepelték a jelenlévő amerikai küldötteket, akik szolidaritásukat fejezték ki a vietnami nép harcával. A közgyűlés odaítélte a nemzetközi békemozgalom Joliot-Curie aranyérmeit. Ebben a megtisztelő kitüntetésben részesítették többek között Sebestyén Nándornét, a Béketanács titkárát. A záróülésen átnyújtották a Martin Luther Kingnek tavaly odaítélt kitüntetést Abernaty lelkésznek és társainak.

Kivonatos leírás: