Elhangzó szöveg: Nyolcvanadik születésnapja alkalmából otthonában kerestük fel Lányi Saroltát, a költőt és műfordítót, akit olvasóközönségünk különösen a szovjet irodalom magyar nyelvű tolmácsaként ismer. [Lányi Sarolta]: "Családi örökség volt nálunk a zene és a versírás. Első verseim 1912-ben jelentek meg, a Nyugat kiadásában. Férjem, Czóbel Ernő nyelvészettel és történelemmel foglalkozott. A háború minket is szétválasztott, sebesülése után hazatért és a munkásmozgalomban vállalat feladatokat. Ezért letartóztatták, majd hadifogolycsere útján a Szovjetunióba emigrált. Én követtem kislányommal együtt az emigrációba. Közel húsz évig éltünk, dolgoztunk a Szovjetunióban. Ezeket az éveket summázza Számlálatlan évek című kötetem, 1947-ben jelent meg Budapesten. Ítélkezni soha nem is kívántam, de mindig hittem a magam igazában, kár, hogy nem mondtam ki elég bátran!"

Kivonatos leírás: