Inzertszöveg:
Gellérthegy (Csőke József, Drahos Kálmán)
Elhangzó szöveg:
Nevét Gellért, csanádi püspökről kapta, aki az országalapító I. István idején élt. 1046-ban pogány lázadók támadták meg, és innen taszították a Dunába. Ekkor nevezték el az egykori Kelenhegyet róla. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt keltek át a Dunán. Része a budai hegységnek. A tenger szintjéhez viszonyítva 235 méter magas. Keleti oldala a Duna felé meredek sziklafalból szakadt le. Nevezetes épülete a Citadella. A szabadságharc bukása után 1851-ben építették erődnek és börtönnek. Mindez szimbóluma volt a Habsburg elnyomásnak. Fényképek a század elejéről. A hegy keleti partfalát 70 éve hozták rendbe. A Gellérthegy nyugati lejtőjén számos vendéglő is volt egykor. Most parkosított ez a terület. 25 esztendeje, hogy délkelet felé néz a Szabadság szobor. Amikor még nem állt, majd, amikor felépült az első Erzsébet híd. Íme a partrész mai állapotában. A környező Szarvas tér egykoron, és ma. Nagyapáink még emlékeznek a Tabánra. Most játszótér ez a terület. A Gellérthegy tetején ma múzeumot rendeztek be. Néhány esztendeje pedig itt működik a Citadella szálló. Mi filmesek is a hegy tetejéről készítjük Budapestről panoráma-felvételünket. Minden esztendőben augusztus 20-án, az Alkotmány napján és az új kenyér ünnepén tűzijáték fénye borítja be az ős Gellérthegyet és a környező Dunapartot.
Kivonatos leírás:
Kapcsolódó témák:
-
Szakmai címkék:
-
Kapcsolódó helyek:
-
Személyek:
-
Nyelv:magyar
Kiadó:Budapest Filmstúdió
Azonosító:MFH_1972_33-02