Elhangzó szöveg: Idén májusban Kiskörénél ünnepélyesen felavatták a Tisza II. vízlépcsőt. A Tisza középső része az ország legaszályosabb vidéke. A Nagykunág, a Hortobágy ősidők óta főleg állattenyésztésből, takarmánytermelésből élt. Romantikus vidék, de szegény. [Koháry Sz. Nándor létesítményi főmérnök]: "Itt a Közép-Tisza völgyében olyan lehetőséghez jutnak a mezőgazdasági üzemek is, de ugyanígy az ipari üzemek is, amire eddig nem volt mód. Az árvízi veszélyeztetettség nagymértékben lecsökken, és számos más előny is jelentkezik." Miféle előny? Például a vízeinergiából elektromos energia is lesz. A hajózó zsilip már az idén megkönnyíti a nagyobb hajók útját. De a legfontosabb az öntözővíz. Két főcsatorna épül az öntözéshez. Mindkettőből mintegy 20-20 kilométernyi rész máris vizet ad. [Agócs József főmezőgazdász, „Vörös Hajnal” TSZ, Kisköre]: "Ez a víz, amit már itt látunk a Jászsági Főcsatornából nyert víz. Ezzel a vízzel ez esztendőben már nyolcszáz katasztrális hol földet öntözünk, és végső soron az üzem teljes fölkészítése után hatezer katasztrális hold öntözése válik a termelőszövetkezetben öntözhetővé." Az öntözés első és legfontosabb feltétele a víz. De ez még nem minden. [Agócs József]: "Nincsennek modern öntözőberendezések, amelyek a jelentkező mezőgazdasági munkaerőhiány mellett megoldhatná az öntözést. Az lenne szükséges, hogy a termelőszövetkezetnek kedvezményes, hosszúlejáratú hitel formájában megfelelő pénzeszközök állnának rendelkezésre ennek a lehetőségnek a kihasználására." Eredmények, amelyek évszázados gondok végét hozzák. Hoznak új gondokat és főleg új tennivalókat is. A kiskörei vízlépcső megépítése nagy lépés Széchenyi István és Vásárhelyi Pál álmainak megvalósítása felé.

Kivonatos leírás: