Elhangzó szöveg: Nyolcvanhét évet élt dr. Hajdu Gyula, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a kiváló tudós. Öt esztendeje, súlyos betegség után készültek róla ezek a felvételek. [Hajdu Gyula]: "1907. október 10-én rendezte a Magyarországi Szociáldemokrata Párt első politikai általános sztrájkját az általános választójog érdekében. Ezen alkalommal Pécsett a munkásság ugyancsak egy nagyszabású népgyűlést tartott és ennek szónokául engem kértek fel. Ez volt az első népgyűlés, amelyen nyilvánosan szerepeltem és beszéltem. Mivel részt akartam venni a Tanácsköztársaság munkájában, Budapestre mentem, ahol Kun Béla arra kért, vállaljam a 44. Kaposvári Vörös dandár politikai megbízottjának teendőit. 1921-ben tartotta a Komintern Moszkvában III. kongresszusát. Ezen a kongresszuson a Magyar Kommunista Párt is részt vett és egyik küldötte én voltam. A pécsi szervezet is küldött két helyi küldöttet. A kongresszus folyamán az egyik bizottságban, melynek Lenin volt az elnöke, én voltam a titkár, és így alkalmam nyílt Lenint személyesen megismerni, vele néhány szót beszélni. A kongresszuson az elvtársak kimondhatatlan, mámoros lelkesedéssel ünnepelték Lenint, akinek ez volt egyik legutolsó szereplése és a Komintern életében nagyon jelentékeny esemény volt, az én életemben pedig óriási élmény a Leninnel való találkozás. Az emigrációt Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban és a Szovjetunióban töltöttem." [Hajdu Gyula felesége]: "Előkerestem egy pár régi fényképet a pécsiekből meg az emigrációból. Harminc éves házasságunkból tíz év alatt, amíg az emigrációba voltunk, összesen tizennégy állandó bejelentett lakásunk volt. Nem tettünk mást, mint mindig pakoltunk és kipakoltunk, költözködtünk ide-oda." "És 1945 júliusában visszatértem Magyarországra. Pécs város képviselőjének választottak, kineveztek iparügyi államtitkárnak, majd igazságügyi államtitkárnak, végül az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékére tanszékvezető tanárnak."

Kivonatos leírás: