Inzertszöveg:
Világfigyelő 1 (Borsodi Ervin, Farkas Kálmán, Sziklay Kornél)
Elhangzó szöveg:
Budapest hétköznapjait éli. Köznapi örömökkel és gondokkal. A váltakozó kedvű őszben az esztendő 43. hetét jegyzik a kalendáriumok. A város felett a Naphegyen, ebben az épületben a világ ad magáról számot. A Magyar Távirati Iroda székházába éjjel-nappal érkeznek nyugtalan földgolyónk híradásai. Ezen, a 43. héten sokféleképpen alakult a világ közérzete. A fürge telexgépek jelentései a képtávírók hengerein csakhamar látható eseménnyé válnak. A szolidaritás új hullámai csaptak magasra. Az utcákon tiltakoztak és tüntettek. Újra, meg újra fellángoltak a harcok. Tárgyalások útján keresik a megoldást. A megfigyelők a helyszínre érkeztek. A szállítások folytatódnak. Ezen, a 43. héten Moszkvában összeült a békeszerető erők világkongresszusa, a történelem eddigi legnagyobb béketalálkozója. A Kreml kongresszusi palotájában színek és arcok sokasága kavarog. Itt vannak a negyedszázados béke világmozgalom harcokban edzett veteránjai, és akiknek útja most először vezetett a békéért munkálkodók soraiba. Három és félezer küldött száznegyvenhárom országból, köztük a hazánk társadalmát képviselő harmincöt tagú delegáció. A kongresszusi teremben megkezdődik az egyhetes, szinte szüntelen dialógus, amelynek során a béke hívei minden fontos világproblémában kinyilvánították véleményüket. A küldötteket Romesh Chandra, a Béke Világtanács főtitkára köszöntötte. A békeerők világparlamentjének szónoki emelvényén Kállai Gyula, a magyar küldöttség vezetője a békés egymás mellett élés legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseiről szólt. A kongresszusnak különleges jelentőséget adott Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának két és fél órás beszéde. Szavaiban mindvégig a higgadt mérséklet párosult az elvi határozottsággal. Csúcsforgalom a sajtóközpontban. A világ, amelynek egy részében ezekben a napokban mesterséges válsághangulatot szítottak, a nyugalom üzenetét kapja Moszkvából. Az a Leonyid Brezsnyev beszélt, akinek személye elválaszthatatlanul kapcsolódik az SZKP XXIV. Kongresszusán elfogadott békeprogram végrehajtásához, a magas szintű találkozók eredményes sorozatához. A fejlődés súlyos megrázkódtatásoktól sem mentes. Salvador Allende már nem küldhette el tervezett üzenetét a Béke Világkongresszushoz. Helyette özvegye mondta el férje és hazája tragédiáját. A megrázó események hírére a találkozó bővítette bizottságainak számát. A XIV. munkacsoportban a chilei néppel vállalt szolidaritás feladatait vitatták meg. A magyar küldöttek külön is találkoztak a chilei delegációval. Meghívták magyarországi látogatásra Allende asszonyt, aki a közös harc jegyében dedikálta a Kállai Gyulának átnyújtott fényképeket. A bizottságok üléseinek Moszkva jól ismert épületei nyújtottak otthont. A KGST palotában az európai biztonságról és együttműködésről tárgyaltak. Dr. Berecz János a magyar küldöttség nevében több kiegészítő javaslatot terjesztett elő földrészünk biztonságának megszilárdításáról. A vita résztvevői számba vették az európai békerendszer megteremtésére irányuló lépéseket. Visszaidézték a Biztonsági Konferencia helsinki nyitányát. Szó esett a most zajló genfi folytatásról is. Méltatták a kontinensünkön megkötött egyezményeket, és az NDK nemzetközi jogi elismerését, amely elvezetett a két német állam ENSZ-tagságához. Ez a történelmi pillanat az enyhülés korszakának új fejezetét jelzi. A lehetőségek kiaknázásának azonban csupán a kezdetén vagyunk. Sokoldalú kapcsolatokra van szükség a kormányok és társadalmi szervek között. Jó alapul szolgál a gazdasági együttműködés, amelynek egyik példája a Szovjetunió és az NSZK közötti egyezmény a szovjet földgáz szállításáról. A békés egymás mellett élést szolgálja milliók diplomáciája, a turizmus. A más tájak és emberek megismerése, az élményeket sűrítő utazások, az idegenforgalom eszközei, ugyancsak hozzájárulást jelentenek Európa új, békés házirendjének kialakításához. És akár a Béke Világkongresszuson is elmondhatta volna Gromiko azt a szovjet indítványt, amelyet az ENSZ-ben terjesztett elő. A Biztonsági Tanács öt állandó tagja csökkentse tíz százalékkal katonai költségvetését. A milliárdokat elnyelő, mind költségesebb fegyverkezési hajsza korlátozása lehetővé tenné, hogy több segítség jusson az éhségövezetekbe, a gyarmatosítás súlyos örökségével küszködő országoknak. Legtöbbet a közel-keleti válsággal foglalkozó kongresszusi bizottság túlórázott. A felelősségteljes tanácskozásoknak különös időszerűséget adtak a hadijelentések és a diplomáciai erőfeszítések egymást váltó hírei. Az Indokínai-félsziget súlyos gondjaival foglalkozó munkacsoportban dr. Kende István a párizsi megállapodások maradéktalan betartását sürgette. A Vietnámi Demokratikus Köztársaságban gyors ütemben folyik a helyreállítás, noha a tanóra még a szabad ég alatt folyik az újjáépülő iskola mellett. Dél-Vietnámra azonban a saigoni rendszer szuronyainak árnyéka vetődik. Kambodzsában pedig továbbra is dörögnek a fegyverek. Ebben a térségben még mindig nincs igazi béke. A kozmoszban lebegő űrhajós a távolból békésnek és egyetemesnek látja planétánkat. De földközelben az országok között és egyes országokon belül is kirajzolódnak az éles ellentmondások. Favelák és felhőkarcolók. Ez mindkettő Brazília. A szélsőséges nyomor és a dúskáló pompa képei kelteződhetnek földünk más tájairól. Legszembetűnőbben Dél-Afrikából vagy Rhodesiából. Mindezekről esett szó a Béke Világkongresszus bizottsági ülésein, ahol sorra vették a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen folyó nemzeti felszabadítási küzdelem kérdéseit. Az afrikai küldöttek felidézték Angola, Mozambik, Guinea-Bissau szabadságharcait. A tudomány felelősségéről beszélt dr. Pál Lénárd. A bizottságokban folyó párbeszéd szembesítette a küldötteket a környezetvédelem egyre többet emlegetett témájával. Mert a világ békéjéhez immár ez is hozzátartozik. A vita komolyságát jellemezte, hogy a technikai normák betartását minden államra kötelező érvényű törvények megalkotásával sürgették. Közösen cselekedni a levegő tisztaságáért, hogy a fák állva halhassanak meg, hogy vizeink az életet táplálhassák. Zagorskban, az ősi pravoszláv kegyhelyen az egyházi személyiségek tanácskoztak a béke érdekében kifejtendő tevékenységről. Közöttük dr. Íjas József kalocsai érsek. [dr. Íjas József]: "Szerintem meghatározó jelentősége van annak, hogy a tanácskozásunkat itt tartjuk. A Szovjetunió és Moszkva, amely immár ötvenhat esztendeje az emberiség szabadságának, békéjének, biztonságának zászlóvivője, ezekben a napokban a nemzetközi békemozgalom fővárosa. Meggyőződésem, hogy ez a tanácskozás, a tanácskozás határozatai, nagymértékben segítik világszerte a haladó erők, a világ népeinek harcát az imperializmus, az agresszió ellen, az emberiség békéjéért, szabadságáért, biztonságáért." A nagy találkozó a népekhez intézett felhívással ért véget. Azok a kezek, amelyek az év 43. hetében Moszkvában összekulcsolódtak, az emberiség reményeit őrzik.
Kivonatos leírás:
Készült az Országos Béketanács segítségével. Munkatársak: Borsodi Ervin (rendező), Farkas Kálmán (operatőr), Réti Ervin (újságíró), Ridó Mária (vágó), Sziklay Kornél (operatőr).
Kapcsolódó témák:
-
Szakmai címkék:
-
Kapcsolódó helyek:
-
Személyek:
-
Nyelv:magyar
Kiadó:Budapest Filmstúdió
Azonosító:MFH_1973_45-01