Elhangzó szöveg: Mindennapi képek. A környezet általános elszennyeződése főleg az iparilag fejlett országokat fenyegeti. Egy sugárhajtású utasszállító repülőgép például egyetlen, nyolcórás, kontinensek közötti úton 26 ezer hektár erdő oxigéntermelését fogyasztja el. A szennyezett környezet veszélyezteti a növényvilágot is. A nagyarányú ipari fakitermelés ritkítja az erdőkincset. Egy-egy olyan világlap, mint a Le Monde vagy a New York Times vasárnapi száma 60 hektárnyi erdő faanyagát használja el. A bajokat a gyakori erdőtüzek is növelik. A nagyvárosokban az egyre növekvő gépkocsiforgalom üzemi mellékterméke a szénmonoxid és a kéndioxid szennyezi a levegőt. A karambolok és az elhasználódás következtében a világon évente legalább 6 millió autót kell kiselejtezni. A tartós fogyasztási cikkek gyors cserélődése pedig elborítja szeméttel a világ nagyvárosait, közöttük Budapestet is. A sokezer tonnányi kacat, lom újabb környezeti veszélyeket szül. A vizekbe kerülő fenol, higany, ólom mennyisége az utóbbi években megkétszereződött. Ez a folyók és állóvizek halállományának tömeges pusztulásával jár. 17 halfajtából már csak egy ehető a Rajna nyugat-németországi szakaszán, amely egyike a világ legszennyezettebb vizeinek. A víztisztasági járőr legfeljebb regisztrálhatja a szennyezés mértékét és javaslatot tehet bírságolásra. De ettől még a mérgező vegyianyagokkal fertőzött víz ömlik tovább más országok és a tenger felé. Egyedül az Amerikai Egyesült Államok évi szennyvíztermelése 90 milliárd köbméter. A Földet egyre inkább fenyegető környezeti problémákról Stockholmban az Egyesült Nemzetek védnöksége alatt tartott világkonferencián Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kijelentette, hogy csak világméretű együttműködéssel lehet a környezeti ártalmakat, ha nem is megszüntetni, de legalább csökkenteni. Ezt a reális veszélyt egyre több országban ismerik fel. A kiállításokon a vízügyi szakemberek a víztisztító és regeneráló berendezések egész sorát mutatják be. Hollandiában rengeteg a kisebb-nagyobb csatorna és folyó. A nagyüzemekből, vegyigyárakból kikerülő szennyvizek tisztítása a hollandok számára is létkérdéssé vált. Ez a víztisztítótelep az egészséges élővíz visszaszerzésére született. Sokba került, de megéri. A tenger gyakori olajszennyeződése miatt Dániában újfajta megelőző módszert kísérleteztek ki. Miután a világtengerekbe különböző okok miatt évente több mint 5 millió tonna olaj ömlik, teljesen érthető, hogy védekezni igyekszenek. Ezekkel a műanyaggátakkal zárják kordába a felszínen úszó olajat. Ezután perlitet szórnak rá. A perlit valósággal megkocsonyásítja a víz színén lebegő olajat, s azt Így ki tudják szűrni a tengervízből. Hasonló kísérleteket végeztek a Szolnok Vízügyi Hivatal munkatársai is, úttörők bevonásával. Az urbanizációs környezeti ártalmak sorában az egyik fő helyet a szemét foglalja el. Eltüntetése még ilyen iramban is gondot jelentene. Egyedül Németországban az évi szemét vetekszik a Grossglockner hegycsúcs térfogatával. A szeméttengert komposztálással igyekeznek eltüntetni. Ezt a módszert alkalmazzák nálunk is. Franciaországban, Párizs egyik külvárosában a szemetet szemétégető erőműben semmisítik meg. Itt ugyan problémát jelent, hogy a szemétben sok az éghetetlen anyag és sok a salak is. De még így is kifizetődő az égetés, mert olcsó elektromos energiát nyernek belőle. Az anyag körforgásának példamutató módját produkálják a takarékos hollandok. Összegyűjtik a szemétbe kerülő üveghulladékot. Erre a célra külön szállító gépkocsikat is gyártottak. Az összegyűjtött üveghulladékot apróra törik. Az üveghutába már teljesen finomra őrölt hulladék kerül, ahol pedig új üveg készül belőle. Világszerte súlyos gondot okoz a nem bomló műanyaghulladék. Egy eredményekkel kecsegtető hazai kísérlet ezen igyekszik segíteni. A budapesti üzemben az apróra tépett pvc és egyéb műanyaghulladékot speciális gépsor újra hevítéssel használható alapanyaggá változtatja. A neve: Temisol. Kitűnő hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Beépíthető födémekbe is, de ugyanakkor átlagon felüli hangszigetelő lévén az irodagépekkel telített helyiségekben zaj elnyelésre is nagyon bevált. A környezeti zajártalmak között messze a világvárosok gépkocsiforgalma vezet. A nagyvárosi közlekedés legjobb módjának jelenleg a metró tűnik. Párizsban a városközpont felé tartó gépkocsikat is a földalatti parkolóhelyek felé irányítják, ezzel is korlátozva a városi gépkocsiforgalmat. Az autósok a metróra átszállva sokkal gyorsabban érhetnek a város szívébe. Jó lenne bevezetni ezt a megoldást Budapesten is. Az erdőpusztulást csak új erők telepítése ellensúlyozhatja. Ebben a tekintetben mi sem állunk rosszul. Évente 60 ezer hektárnyi csemeteerdőt telepítünk. A várostervezők feladata, hogy a kőrengetegben, de különösen az új lakótelepeken helyet találjanak a tágas parkoknak, tereknek, idegnyugtató pontoknak az urbanizált világban. Kevés nagyváros rendelkezik olyan kedvező lehetőségekkel, mint Budapest, ahol a város kellős közepén zöldell egy környezeti ártalmaktól mentes terület, a Margitsziget. A füstokádó járművek helyét most már ilyen csendes, a környezetet kevésbé szennyező járművek veszik át. A budapesti levegő szűréséhez a Városliget, a parkok fái is hozzájárulnak és hozzájárulhatnának azok a fák is, amelyeket kivágtunk. Környezetünk fokozott védelme a ma embere és a jövő generációk érdekében is sürgető feladat!

Kivonatos leírás: