Elhangzó szöveg: Szombathely az ország egyik legöregebb és mégis talán legfiatalabb városa. Ide érkezett Vas megyei látogatása során Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára. A házigazdák úgy tervezték meg a programot, hogy a látogató a lehető leghűbb képet kapja a nyugati határszél lakosságának életéről. Először az új szombathelyi lakótelepekre kalauzolták. A háttérben a már elkészült városnegyed, a maketten a tervezők elképzelése a jövő Szombathelyéről. Korszerű város lesz. Nemcsak a tervezők asztalán készül a holnap. A hatvanezer kötetes könyvtár leggyakoribb látogatója, az ifjúság készül jövőjére. Családias, bensőséges fogadtatás adta meg az alaphangját a Latex-gyárban tett vizitnek. Állami díjasok, a Szocialista Munka Hősei, arany jelvénnyel kitüntetett munkások és munkásnők várták itt Kádár Jánost. A kitüntetéseket többen meg akarták köszönni a Párt első titkárának, de ő elhárította: "Akik becsülettel dolgoznak, mondotta, azoknak a társadalom tartozik köszönettel." A háromnyelvű Horvátzsidányban már érkezése előtt nagy volt az izgalom. Felnőttek és kisiskolások szíves szeretettel fogadták vendégüket. Éppen a termelőszövetkezet eredményeivel ismerkedett Kádár János, amikor valaki felkiáltott: "Milyen fiatalos!" "Álljuk a helyünket, amíg kell" - hangzott a rögtönzött válasz. Nemrégen létesült Vépen ez a technikailag gazdagon felszerelt mezőgazdasági szakmunkásképző. A fiatalok között persze megint csak a jövőről folyt a beszélgetés. A Szombathelyi Felszabadulás parkban Kádár János a látogatás emlékére facsemetét ültetett el. Kiterebélyesedik egyszer majd az is. A búcsú perceiben a nagygyűlésen a szónok a kommunista mozgalom sok évtizedes harcát, az eredményeket méltatta.

Kivonatos leírás: