Elhangzó szöveg: Ezzel a jelszóval indult harcba egykor a most háromszáz éve született II. Rákóczi Ferenc. Filmünk a legendás idők néhány epizódjának indul nyomába. [dr. Esze Tamás a történettudományok kandidátusa]: "Már hagyománnyá vált, hogy időnként a vajai várkastélyban, a Vay Ádám Múzeumban gyűlünk össze megbeszélni a Rákóczi-szabadságharc történetének vitás kérdéseit. Ezen a helyen szinte összesűrűsödik a szabadságharc története. Vay Ádám a fejedelem udvari marsallja, a hűség példaképe. Esze Tamás szerzi meg a várat Rákóczi számára. Esze Tamás, az első kuruc ezeres kapitány, a sereggyűjtő. Vajáról indult ki a Rákóczi-szabadságharc és nyolcesztendős hősi küzdelem után a vajai vár volt utolsó menedéke. 1708 nyarán Rákóczi Esze Tamást armálissal, címeres nemeslevéllel tüntette ki. Azért, hogy Esze Tamás ezeres kapitány hívünk emlékezete mindenkor fennmaradjon. Mert el nem hallgatjuk, sőt friss emlékezetben tartjuk Esze Tamás hűségét, ezen nemzetséges közügyért való hadakozásunk elkezdésében. Ez az armális itt páratlan értékű dokumentuma a Rákóczi-szabadságharc történetének, mert címerpajzsában Esze Tamás alakja áll, harci vágytól égő ábrázattal. (…) "–Gyula bácsi, hallottuk szép történetet tud Rákócziról. Menekülését a vajai várból. Kérjük, mondja el nékünk! – Rákóczi Ferencék 19.. 1711-be összeültek a vajai várba megtárgyalni a szatmári békét. De, hogy ebéd közben volt, azon módon úgy hagyták azt a nagy terített asztalt, avval a drága eszcájgokkal, az még az én koromban is ott volt, csak én nem jártam a várban, nem engedték, és ez kérem szépen, ahogy észrevette Rákóczi, hogy egy csődbe ment, ő fogta a szép, fehér lovát, ezt Pávának hívták, és azt mondta, hogy hopp Páva nem jössz többet Vajára. Nem is jött." (ének:) "Fordulj kedves lovam, / Lengyelország felé, / Úgyse jövök én már / Többet visszafelé: / Szegény hazámat már / Többé nem láthatom…/ Nincsen olyan bánat, / Mint az én bánatom." [dr. Esze Tamás]: "A Rákóczi-szabadságharc új korszakot jelent a magyar eszmetörténetben. Megindul nyugatra, az egyetemekre a magyar kollégiumok diáksága. Elsajátítja Descartes tanítását az észnek és az értelemnek a hatalmáról. A kurucság első agitátorai pataki diákok voltak. Például Mányoki Sámuel, a híres Rákóczi-festő Ádám testvérbátyja. 1704-ben egy diákzendülés alkalmával Debrecenben kitűzik a kollégium falára Descartes arcképét. A fejedelem útlevelével ment ki nyugatra Simándi István, a pataki kollégium híres filozófia professzora is." [dr. Ujszászy Kálmán főkönyvtáros, gyűjteményi felügyelő]: "Azért ment ki, hogy haza hozza azokat a fizikai eszközöket, amelyeket azután itt Patakon mindjárt a visszaérkezése után használtak. Az egyik legérdekessebb ez a laterna magica, vetítőgép tulajdonképpen, amelyet, amikor először használt, bemutatván, hogyan működik, a diákok annyira meglepődtek a falra vetítve látva a képet, azt mondották, hogy a professzorról valóban igaz az, amit híreszteltek róla, hogy az ördöggel cimborál. Beniczky Gáspár, a fejedelemnek a titkára szépen följegyzi ezt. Ezt olvassuk 29-én, hogy délután penig a fejedelem a reformátusok kollégiumába menvén, nyilván a vizsgára, Simándi professzor által produkált matézist nézte meg, maga is őfelsége disceptálván, azaz vitatkozván véle." [dr. Esze Tamás]: "Sárospatak a Rákóczi család ősi vára. Bécsből hazatérve itt, ebben a várban telepedett le fiatal feleségével II. Rákóczi Ferenc. Innen igazgatta óriási uradalmait. Első tapasztalatai megdöbbentették. A váraiban elszállásolt császári katonasság zsarolta, tönkretette a népet. Itt támadt benne elösször ez a gondolat, hogy a hazát fel kell szabadítani a Habsburg ház uralma alól. De vajon kikkel? A nemesség már hallani sem akart egy új szabadságharcról. A néppel szövetségben kezdte meg a nagy kuruc szabadságharcot. (…) Rákóczit 1703 tavaszán Tarpa népe hívta be a hazába lengyelországi bujdosásából, az egész magyar nép nevében. Válaszul a fejedelem hadi lobogókat küldött be Tarpa népének. Harci kiáltványának terjesztését is tarpaiakra bízta. A tarpaiak jól ismerték a haza sorsát, mert a maguk készítette szekerekkel és tutajokkal járták az országot, míveiket, hordókat, zsindelyt és vékákat árusítva. Esze Tamás idősebb bátyja, Márton is faber lignarius, tarpai bognármester volt. Szekereikkel Pozsonyig, tutajaikkal Szegedig jártak, gyümölcscsel és sóval kereskedve, s közben Rákóczi kiáltványait terjesztve. (…) Tarpa főterén bontotta ki Esze Tamás 1703 tavaszán Rákóczi zászlóját. 1921-ben jártam elösször Tarpán megkeresni a rokonságot. Akkor ismerkedtem meg Esze Jánossal és Esze Sándorral. Mikor Rákóczi hamvait hazahozták Törökországból, megjelentek mindenütt az ünnepségeken. Kassán a fejedelem temetésekor. Szép és komoly viselkedésükkel becsületet szereztek maguknak és Tarpa népének." (szinkron, az Egri Tanárképző Főiskola hallgatói:) "Gyerekek, a múlt nyáron a Vaja melletti Rákóczi tanyán gyűjtöttünk egy dalt, Bognár Sándor bácsitól tanultuk, azt most el fogjuk énekelni. Aki tudja, az majd később kapcsolódjon be az éneklésbe!" (ének:) "Szabolcsban egy nevezetes őrség, hol Magyarország sorsát eldöntötték, Magyarország sorsát eldöntötték, kuruc-labanc bajnok mérkőzését. Közepén van a Rákóczi vára, Zsigmond király ősi hagyománya, a fényes nap süt a vár falára, a Rákóczi neve ragyog rajta. Beragyog a kuruc (…), kurucokat nagy csatára hívja (…) gyöngyvirágos virágerdő szélre." II. Rákóczi Ferenc hitvallását igazolták a viharos századok: "A haza szeretete lelkesített. Bátorított és erősített a szándék, hogy megérdemeljem a nép bizalmát és szeretetét."

Kivonatos leírás: