Elhangzó szöveg: Az idei Könyvhét sátrai közt járva a könyvek barátai sok más között több, mint százhúsz ünnepi kiadvánnyal ismerkedhettek. A böngészgetőket, dedikálókat, válogatókat figyelve óhatatlanul emlékeznünk kellett. Emlékeznünk arra a fontos szerepre, amelyet a könyv, az emberiség felnövekvésében játszott. De a könyv meggyaláztatására is azokban a korokban, amikor az embert is meggyalázták. Könyvheti szemleutunkon írókat, olvasókat, művészeket kérdeztünk meg: [riporter]: "Mit jelent a könyv az író életében? [Szakonyi Károly író]: "Én azt hiszem, ugyanazt, amit a többi olvasó életében is. Hiszen voltaképpen a könyv az emberi gondolatok cseréjét is jelenti és az írónak is szükséges az, hogy a különböző, a világ különböző tájain élő emberek életét, amit az írók megfogalmaznak, megismerje és egy olyan gondolatcsere áramkörébe jusson, amit egyébként borzasztóan nehéz lenne a valóságban emberekkel találkozva megszerezni." (szinkron:) " – Sokat tanul az ember, ha olvas, az biztos. – A könyv? Hát az ismereteket, az érdekességet. Tudás is. – Én azt hiszem, lehet, hogy tévedek, de hogy az embernek néha még felnőtt korába is jó úgy érezni, mintha gyerek volna." [Szabó Vladimir grafikusművész]: "Az irodalom az nem független a képzőművészettől, mint ahogy egyik művészet sem független a másiktól. Mindegyiknek azonos a témája lényegében, az ember önismerete, úgyhogy átfolyik egyik a másikba és nem lehet egyik a másik hatása nélkül." [Huszti Péter színművész]: "Olyan nekem egy jó könyv, mint egy, mint egy utazás, vagy mint a víz, vagy mint a napfény, hogy, hogy pihentet, hogy feltölt, erőt ad. Szóval, ami a legtöbb azszem az ember életébe, hogy valahonnan erőt kapjon, amivel tud tovább dolgozni."

Kivonatos leírás: