Inzertszöveg:
A Budapesti Játékfilmszemle előtt (Borsodi Ervin, Kiss István György)
Elhangzó szöveg:
A Filmmúzeum két évtizede alatt elkoptatott néhány "minden jegy elkelt" táblát. Vajon mi a siker titka? [Borsodi Ervin riporter]: "Mért áll sorba?" [fiatal férfi]: "Jegyért! Hát, hogy mér' kell állni, hát erre a Majmok bolygójára és egy hiba van, hogy Magyarországon csak egyetlen ilyen Filmmúzeum van, és ez az oka, hogy ilyen sokan állnak. [Borsodi]: "Milyen magyar játékfilmeket szeretne látni?" [fiatal férfi]: "Hát lehetőleg izgalmas és nagyon modern, ami a mai filmművészetnek egyik új irányzata." [Dósai István vezérigazgató, Hungarofilm]: "A világon évente mintegy háromezer játékfilm készül, ebből mindössze húsz Magyarországon. Nos, a húsz magyar film lényegesen nagyobb helyet foglal el a világ filmtermésében, filmművészetében, mint amit ez az alacsony szám indokolna. Az elmúlt öt évben a világ körülbelül 70-75 országában mutattak be magyar filmet mozikban, vagy a televíziókban, ezenkívül évenként körülbelül 60-70 fesztiválon szerepelnek sikerrel a magyar filmek és évenként körülbelül 30-40 országban rendezünk filmheteket és ünnepi filmbemutatókat. Természetesen a legnagyobb közönségük a magyar filmeknek a szocialista országokban van. A Szovjetunióban egy-egy magyar film elérhet 30-40 milliós látogatottságot is. Ez olyan nagy szám, amiről a fölszabadulás előtt filmművészek még álmodni sem mertek." [Nemeskürty István, stúdióvezető]: "A legjobbat kell igyekezni adni, és ezt a közönség mindig méltányolja. Igazán rossz magyar filmeknek eddig még sose volt közönségsikerük. Persze ez nem jelenti azt, hogy értékes filmet nem mindig néz meg tömeg. De hát a tömeg és a közönség se azonos fogalmak." [Borsodi]: "Mit nevezünk jó filmnek?" [Egy nő a sorban állók közül]: "Hát, ami két órán keresztül le tud kötni és elszórakoztat, nem érzem úgy a moziba, hogy unatkozom." [Borsodi]: "Magyar filmek közül van erre példa?" [Egy nő a sorban állók közül]: "Van, például még nagyon régen a Kitörés nagyon tetszett, Bacsó Péternek a filmje." [Bacsó Péter rendező]: "A Kitörésben egy fiatal munkást próbáltam egy réteg életviszonyaira ráébreszteni, az ő életén keresztül, a Jelenidő című filmemben, a Harmadik nekifutásban és most a legújabb filmemben is ez volt a szándékom. A filmeknek érdekesebbeknek kell lenni, mint amit eddig próbáltunk. Azt hiszem, ma már nincs olyan magyar filmrendező, aki ne szeretne közönséget látni a filmjeinél. Lumiere, mondják, aki föltalálta a mozit, az első filmje arról szólt, hogy bejön egy vonat egy állomásra és a munkások várnak a reggeli vonatra. Mikor ezt az első filmet vetítették, akkor a közönség fölsikoltott az örömtől, egyszerűen, mer' felismerte saját magát a vásznon. Én azt hiszem, hogy a mozinak, a jó mozinak ez az egyik titka." [Egy nő az utcán]: "Minden film, minden érdekel, főleg a magyar filmeket szeretjük, de most ezt hallottuk, azér' ezt is meg szeretnénk nézni." [Borsodi]: "Milyen magyar filmet látott utoljára?" [Egy nő az utcán]: "Hát most már régen, én faluról jöttem, falusi asszony vagyok, nem érek úgy rá nézni, inkább a televízióba nézem." [Borsodi]: "Honnan tetszett följönni?" [Egy nő az utcán]: "Délegyházáról!" [Borsodi]: "És ön?" [Egy nő az utcán]: "Szintén, Délegyháza, mind a négyen onnan jöttünk! A tsz-be dolgozok Délegyházán, igen, a Petőfi Tsz-be. Igen, és onnan jöttem!" [Egy nő az utcán]: "Muszáj dógozni, most van időm!" [Egy nő az utcán]: "Igen, most ráértünk, most eljöttünk megnézni, igen!" [Gombár József igazgató, MOKÉP]: "Az elmúlt évben egymillióval nőtt a magyar filmek látogatottsága. Az Árvácskának és a Kengurunak több, mint egymillió nézője volt. Mindez azt jelenti, hogy minden hatodik mozilátogató magyar filmet nézett." [Egy nő az utcán]: "Magyar filmek között is vannak jó filmek. Most például, ami a legfrissebb élmény számomra a Herkulesfürdői emlék. Az egy jó film." [Dósai István vezérigazgató, Hungarofilm]: "Tapasztalataink szerint külföldön azok a filmek aratnak sikert, amelyet a magyar társadalom is a legjobbnak tart. Tűzoltó utca 25, Szindbád, leginkább arra kíváncsi a külföldi néző, hogy ez a szocializmus hogy is működik ez, ebben a kis országban Magyarországon? Általában a magyar filmek külföldi forgalmazása gazdaságilag sem jelentéktelen, csak egy számot szeretnék mondani, az elmúlt tíz évben a magyar filmek exportbevétele lényegesen magasabb volt, mint amit a külföldi filmek behozatalára kellett fordítani, még a dollár relációjú országokban is. Tehát a magyar filmek kitermelik azt a devizaösszeget, amiből a magyar közönség külföldi filmeket tud nézni." Remélhetően jó magyar filmeket láthatunk, devizamentesen, februárban, a kilencedik Magyar Játékfilmszemlén is!
Kivonatos leírás:
Kapcsolódó témák:
-
Szakmai címkék:
-
Kapcsolódó helyek:
-
Személyek:
-
Nyelv:magyar
Kiadó:Budapest Filmstúdió
Azonosító:MFH_1977_05-03