Elhangzó szöveg: A magyar játékfilmek most már hagyományos évi seregszemléje ezidén Pécsről Budapestre költözött. A Lenin körút egy héten át a filmfesztiválok hangulatában élt. A bemutatók sorának szerényen "Filmszemle" volt a hivatalos neve, a magyar filmek nemzetközi rangja mégis ünneppé emelte ezeket a napokat. Jó ügy, a mozilátogatók visszahódítása az idei filmek versengésének célja. A szemle első filmje éppen a 32. évforduló napjain emlékezett Budapest felszabadulására. [Szabó István rendező]: "S hogy miről szól a film? Talán úgy tudnám megfogalmazni, hogy elindulni, elkezdeni valamit nagyon nehéz, sok erő és akarat kell hozzá, de továbbmenni egy úton, megküzdeni napról-napra az akadályokkal, legyőzni a napi gondokat, az talán még nehezebb!" A csepeli közönség látta először a Fekete gyémántok c. filmet. [Várkonyi Zoltán rendező]: "Miután úgy gondoltam, hogy nem avval kell törődnöm, hogy ezeket a filmeket a kritika nagyon elmarasztalóan fogadta, hanem azzal kell törődnöm, hogy a közönség szereti őket, én a közönségnek csinálom a filmet, így megpróbáltam most is és remélem, hogy nekem volt igazam!" [Fábri Zoltán rendező]: "Mindenütt azt tapasztaltam, hogy a filmnek rendkívül nagy érzelmi hatása van, és, és különösképpen azok számára, akik azokat a korokat nem élték át, akiknek tehát csak közvetített tudomásuk van azokról a viszonyokról, amelyek történetileg akkor jellemzők voltak, azok számára van hallatlanul nagy gondolati jelentősége." [Bernáth László filmkritikus]: "Azt hiszem, ha a közönség és a kritika is egy kicsit, ha nem is ódzkodik, de óvatoskodik a magyar filmek elfogadásával, az onnan van, hogy ezek olyan általánosságban fogalmazzák meg a magyar valóságot, olyan absztrakt módon, hogy ott a néző számára két eshetőség van. Vagy azt mondja, hogy ez olyan elvont, olyan távoli, hogy nem is értem miről van szó, vagy azt mondja, hogy ez lehet, hogy elvontan igaz, de a hétköznapi életemhez nem sok köze van." A magyar játékfilmek egyévi termése talán még sohasem volt ilyen sokszínű, mint idén. A gyerekfilm szinte az egész világon hiánycikk. De úgy tűnt, nem csupán ezért üdítette fel minden nézőjét Palásthy György alkotása. [Horgas Béla filmíró]: "Voltaképpen azt az ötletet akartuk eljátszani, hogy mi történne akkor, ha egyszer a gyerekek egyedül maradnának, ha végre mindent szabad lenne. Szerintem biztos már nektek is eszetekbe jutott, hogy mit csinálnátok akkor, ha egyszer mindent szabad lenne. Nem? Na? Jutott már eszetekbe?" Ez a vita csak egyike volt a számtalan közönség-művész találkozónak. [Horgas Béla filmíró]: "Te mit csinálnál, ha minden szabad lenne?" [diáklány]: "Hát, elmennék a Csemege Áruházba." [Horgas Béla filmíró]: "És mennyi cukrot vinnél el a Csemege boltból?" [diáklány]: "Hát az egészet!" [Radványi Géza filmrendező]: "Találkozott pár ember, három nemzedék, ezt most harminc év, egy emberöltő után nyugodtan mondhatjuk, felnőttek, a fél felnőttek és a gyerekek. Találkoztunk, és azt akartuk, hogy tudomására adni a világnak, hogy, ezt nem mondtuk ki, de azért ez egy kicsit úgy benne volt, hogy mi volna, hogyha azt mutatnánk meg, hogy nem kell félni semmitől, nem kell félni az élettől, nem kell félni attól a sok rossztól, amin végig mentünk, hanem próbáljunk meg valamit fölépíteni gyerek módra, játszva, mer' a film így is készült: a filmben nem csak az volt, hogy a gyerekek játszották a filmet, hanem ezt játszva is csináltuk." Az egykori asszisztensek azóta sok saját filmmel bizonyítottak, közöttük azok, akik a Filmszemlén is szerepeltek műveikkel. A filmszemle során találkoztak filmalkotók és írók is. [Dobozi Imre író]: "Az a célunk, hogy az irodalom és a filmgyártás között milyen eszközökkel, hogyan lehetne olyan tartalmas és standard műhelykapcsolatot teremteni, amelyben az erre hajlamos írók, akik még nem tudják, megtanulnák a forgatókönyvírás és egyáltalán a film szakmai tudnivalóit, a filmgyár pedig megtanulna rendelni." [Szabó B. István filmfőigazgató]: "Maga a filmnovella az igen kevés írónak szerepel az írói munkatervében. Úgyhogy amennyre azt lehet a két művészeti ág műhelyei és irányítása közötti kapcsolat javításával is szorgalmazni kellene. Olyan módokon is, hogy a filmnovelláknak, irodalmi értékű forgatókönyveknek a kiadását rendszeresebbé kellene tenni a filmkultúrán kívül is, amely ritkán egészében, gyakrabban részleteibe közöl néhány forgatókönyvet. Én hellyesnek (sic!) találnám, hogyha fölújítaná valamelyik kiadó a korábban a Magvetőnél megjelent az Ötlettől a filmig című sorozatot akár ezen a címen, akár más címen, ahol egyébként az is nagyon izgalmas és nyomon lehet követni, hogy hogyan alakul?" A vendégek között huszonöt ország több mint száz filmszakembere adózott elismeréssel játékfilm művészetünknek, amelynek záróműsora is különleges volt.

Kivonatos leírás: