Elhangzó szöveg: Már régóta nem rázta meg Európát olyan földrengés, mint a legutóbbi romániai. A tragikus esemény nyomán felvetődik a kérdés, mitől és hol keletkeznek a földrengések? Mitől van az, hogy egyes területeken gyakoribbak, mint másutt? Erre a kérdésre dr. Horváth Ferenc geofizikus válaszol. [dr. Horváth Ferenc]: "A föld felszíne állandó mozgásban van, bár ezek a mozgások csak évmilliókban mérhetők. Egykor a földrészek még egyetlen összefüggő tömböt alkottak. S ahogy múltak az évmilliók, ez az egységes szárazföld elkezdett repedezni, majd megindult a kontinensek vándorlása. Ezek a helyzetváltozások voltaképpen tízmillió évek alatt zajlottak le. Mai Földünknek ez a jól ismert arculata. Az elmúlt kétszázmillió év folyamán szakadatlanul tartó vándorlás sebessége évente néhány centiméter. Miként a jéghegyeknek is csak kis része látható a víz felett, ugyanígy a vándorló földrészek is jóval nagyobbak, mint ami a tengerekből kiemelkedik. A földrajzi térképábrákkal ellentétben az afrikai kontinens gyökérzete a mélyben szorosan hozzásimul Európához. A két kontinens az Alpokaljánál a jugoszláv, a görög és a török hegyláncok mentén érintkezik és Afrika földje itt a mélyben ma is évi két-három centiméternyit nyomul előre az említett hegységek alá. Ez állandó gyűrődést és a feszültség felhalmozódását okozza. Túlfeszültség esetén ezek a kőzetek megpattannak. Iszonyatos energiák szabadulnak fel és a felszínen katasztrofális földrengéseket okoznak. Az Olasz Alpok lábánál fekvő Udinét 1976-ban döntötte romba a földmozgás. Ugyanez a föld mélyében kipattanó törés volt okozója a jugoszláviai, szkopjei pusztulásnak is. A mostani romániai tragédiát ugyancsak az Európa alá tolódó afrikai kőzetlemez okozta. A nagyobb mélységből feltörő rengés még nagyobb körben hatott pusztító erővel. A mai Magyarország területén a földkéreg mozgása körülbelül tízmillió évvel ezelőtt befejeződött. A tudomány mai ismeretei szerint nálunk katasztrofális erejű földrengés nem várható."

Kivonatos leírás: