Elhangzó szöveg: A veszprémi tv-készülékeken egy héten át naponta jelentkezett ezzel az ismerős szignállal a 9-es csatorna. Ismerős, hiszen a város ezúttal hetedszer volt otthona a tv-találkozónak, amit a televíziósok hangsúlyozottan "munkahétnek" neveznek. A megyei művelődési központ épületében összegyűlt televíziós alkotók számára az idei találkozó újdonságokat is hozott. A drámai műfajokon kívül a versenyben ezúttal a szórakoztató és zenei műsorok, valamint a szokásos kategóriákba nem sorolható alkotások is részt vettek. A nagyterem ezen a héten a tévézés és a mozi különös ötvözetévé alakult. A közönség, már aki nem otthon akarta nézni, itt tíz színes vevőkészüléken láthatta a versenyprogramot. A fesztiválház előcsarnokában húsz év legrangosabb nemzetközi díjaiból és a külföldön legnagyobb sikert elért filmek fotóiból kis kiállítás fogadta a nézőket. Hermann István filozófus előadása vezette be azt a vitát, amelynek témája a tv-drámák közéletisége, a televízió és a magyar irodalom viszonya a művelődés és a szórakoztatás kérdésköre volt. [Hermann István]: "A vidámság nem a könnyű műfaj, vagy a szórakoztató műfaj keretébe tartozik, és csaknem hiábavalónak tűnnek azok a kísérletek, melyek a politikai kabarén túlmenően megpróbálnak vidámságot pumpálni a televízión keresztül az életbe. Ez a vidámságpumpa és egyáltalán a geg, mint eszköz nem hat túl jól a televízióban, sőt, éppen ellenkezőleg. Ami gagként egy közösségen belül egész nyugodtan ül, a televízió intim műfaját egyszerűen bántja." Az előadás gyakorlatból vett példákkal gazdagon bizonyított, általános érvényű megállapításait háromórás, élénk vita követte. A zsűri ezalatt elnöke, Örkény István Kossuth-díjas író vezetésével külön vitát folytatott. Napi öt órán át peregtek a versenyfilmek, csaptak össze érvek és ellenérvek a különteremben, amíg a döntés megérett. A tévések véleménye szerint elengedhetetlenül szükség van arra az eleven párbeszédre, amely a közönségtalálkozókon létrejött. A közönség egy tagjaként a zsűri döntése után kameránk előtt hozzászólásra vállalkozott Örkény István is. [Örkény István]: "Egyetlen hiányérzetem volt. Az volt az érzésem, hogy a televízió egy kicsit túlontúl komolyan veszi önmagát. Hiányzott a szemléletből a szatirikus hang, az ironikus látásmód. Ami azér' is hiányosság és veszteség, mert sok mindent, amit ezzel a komolysággal nem tudunk elmondani, egy kicsit könnyedébb, távoltartóbb, ironikusabb szemlélettel életképessé válna." A veszprémi találkozónak tizenhét külföldi országból harminc vendége volt. Az ő számukra négynyelvű szinkrontolmácsolás tette élvezhetővé a filmeket. Jó véleményüket csak azért nem idézzük, hogy az éppen húsz esztendős Televízió el ne bízza magát. Mert bizony, már 20 esztendős. Hogy is volt csak? [archív szinkron]: "A Szabadság-hegyen már készen áll az egy kilowattos adó hetven méteres tornya. Felszerelték a helyiszíni közvetítések vételét szolgáló parabóla tükröt is." Húsz éve ezzel a riporttal köszöntötte a Magyar Filmhíradó az újszülött Televíziót. [archív szinkron]: "A képbontó cső a felvett anyagot sok száz sorra osztja, majd átadja az erősítőnek. Adó indul! Ma már ötven kilométeres körzetben vehető a Szabadság-hegyi adás." Óriási eredmény volt, egész Pest megye foghatta már a tv adásait! [Mednyánszky Ági]: "Kedves Hallgatóink! A Magyar Televízió kísérleti adását közvetítjük." Családi körünk kibővült, otthonunkban új arcok jelentek meg. [Takács Marika]: "Szeretettel köszöntjük Farád község dolgozó parasztjait, akik Győr-Sopron megyében elsőnek léptek a közös gazdálkodás útjára!" [Takács Marika]: "Tényleg húsz éve már? Egyszerűen nem tudom elhinni! Nagyon hamar elrepült." De húsz éve született a tv-híradó is. [Dobrovits István főgyártásvezető]: "Az első riportja a füzesgyarmati Aranykalász Tsz-ről készült, Töretlenül címmel, 1957. július 2-án. Húsz évvel ezelőtt nem voltunk ennyien, akkor csak mindössze nyolcan dolgoztunk a híradónál, én akkor segéd-felvételvezető voltam, és mint amolyan mindenest engem állítottak a jól ismert kamera mögé, hiszen mindössze egyetlen igazi operatőrünk volt, ő készítette a felvételt." Az egykori Tőzsdepalota képe azóta is a tv-híradót jelzi, amely napjainkban már három kiadásban tudósítja a nézőt. Munkatársai húsz év alatt több mint kétmillió méter filmet forgattak el. Természetesen a technika is fejlődött: egyre nagyobb az elektronikus kamera szerepe, amely az egyidejűség lehetőségét is nyújtja. Ha a vágóasztalokon két évtized alatt átfutott filmanyagot egyfolytában néznénk, csaknem fél évet ülhetnénk a képernyő előtt. Együtt jubilál a híradóval Matúz Józsefné, aki húsz éve főszerkesztő itt. Egyik legrégibb munkatársa Sényi Imre. [Sényi Imre]: "Akkor talán úgy, hogy: Bencze József, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat igazgató..." Amíg a vágószobában alakul a híradó képanyaga, Medveczky László már fogalmazza a kísérőszöveget. Mindez az első kiadás előtti néhány órában zajlik a szerkesztőségben. Jelentkezik az Eurovízió. [szinkron]: "Szia! Indul az Euro nulla!" A számtalan televíziós híradóval, illetve az ezeket tömörítő Euro-, és Intervízióval való állandó kapcsolat eredménye, hogy a világ bármely pontjáról szinte azonnal értesül a magyar néző is. Ebben a szobában nyer végleges formát a napi tv-híradó. Horváth József felelős szerkesztő irányításával. [Horváth József]: "Igen, Belgrád vonalban, Lívia, lehet rögzíteni!" [Ipper Pál]: "Jó! Tehát akkor tíz, kilenc, nyolc, hét, hat, öt, négy, három, kettő, egy. Jó estét kívánok..." Ipper Pál is egyike a tv-nézők személyes ismerőseinek. Megszoktuk, hogy ahonnan ő jelentkezik, ott fontos fordulatot vesz a világpolitika. Szinte egyidejűleg készülnek az úgynevezett inzertek, az egyes riportok címei és egyéb feliratai. És csaknem percre időszerűen születik a kedves, rajzos időjárásjelentés is. Este fél nyolc: az ország a készülékek elé ül. A tv-híradó több mint száz munkatársa gyakran idegtépő napi munkájának eredménye megjelenik a képernyőn. [bemondó, szinkron]: "… finnországi látogatását. A mai nap eseményeiről kiküldött tudósítóink beszámolóját hamarosan láthatják, hallhatják." [tudósító, szinkron]: "Jó estét kívánok, kedves nézőink! Mivel Helsinkit három oldalról tenger veszi körül, sőt magát a várost is át-átszelik…" A tv-híradó munkatársai húsz év alatt mind az öt világrészből, ötvenkét országból tudósítottak már, riportjaikat pedig húsz ország veszi át. Amikor minderről beszámolunk, már a huszonegyedik életévébe lépett tv-híradót köszöntjük az idősebb testvér, a Magyar Filmhíradó nevében.

Kivonatos leírás: