Elhangzó szöveg: "Spanyolország várja Önt!" - hívogat a reklámszöveg. De vajon tényleg megtudunk-e valamit a változó Hispániáról? Sok múlik az idegenvezetőn is. [idegenvezető]: "Engedjék meg, hogy bemutatkozzam, engem Estebánnak hívnak, ami magyarul Istvánt jelent és azér' vagyok kénytelen ezt így mondani, mert itt születtem. Ugyanis a szüleim kerültek ide Losoncról az I. világháború után és az apám belém verte, hogy magyar vagyok, kénytelen voltam megtanulni magyarul és önök le tudják mérni, hogy hogyan beszélek ezek után. Azt meg kell mondjam, hogy önök nem is tudják, hogy milyen jó helyzetben vannak Magyarországon az oktatással kapcsolatban, nem csak azért, mer' ingyenes, hanem főleg a színvonalával kapcsolatban. Nyugaton és itt Spanyolországban is lényegesen alacsonyabb az oktatás színvonala, mint Magyarországon. Amikor Lloret de Mar-ban a kislányomhoz hasonló korú gyerekek nyaraltak, és ő megkért, hogy vigyem át Lloret de Mar-ba, mer' még életébe nem játszott magyar gyerekekkel. S akkor megdöbbentően tapasztaltam, hogy a magyar gyerekek lényegesen többet tudnak, mint a hasonló korú spanyol gyerekek." Lám, máris nyakig a politikában ülnek azok is, akik talán csak a Földközi-tenger habjaiban kívántak megmártózni. Pedig ezen a nyáron is táblás házzal működik a spanyol partok évi harmincmillió turistára méretezett napozóterasza. A vendéglátás persze maga is politika. A tengerpartok Spanyolországa jelentős bevételi forrás. Álomszép spanyolfal kínálja a látnivalót az idegeneknek. De nemcsak megmutat ez a paraván, hanem távolságot is tart a turisták és a mai Spanyolország sokarcú valósága között. Valahogy úgy, mint ahogy ebben az arénában a palánk elválasztja a nézőket a véres események színhelyétől. Azt mindenki tudja, hogy viadalon van. Kevesebben sejtik viszont, hogy a mázsás bikákat felvonultató küzdelem ezer éves hagyományt követ. Végképp ritka azután az olyan idegen, aki ismeri a tánclépések szertartásának belső összefüggéseit. A "corrida" a bikák rituális vesztőhelye. De azért változik is Spanyolország. Katalónia fővárosában, Barcelonában Gaudi különös képzelettel megépített templomának, a Sagrada Familiának a tövében fölfedeztünk egy Spanyolországban vadonatúj politikai műfajt, a politikai falfestészetet. [idegenvezető]: "Azzal kapcsolatban, hogy az egyszerű spanyol ember hogy vélekedik ezekről a változásokról, amik most vannak itt Spanyolországban, talán azt tudom a legjobban elmondani, hogy mi semmiképpen sem szavazunk azokra, akik negyven éven keresztül uralmon voltak. Hanem szavazunk azokra, akik egész életükbe kitartottak egy elv mellett, és lényeges baloldalra tolódás történt, mert az emberek unták mindig azokat az alakokat látni, akik negyven éven keresztül irányították az ország életét. A királlyal kapcsolatban nagyon érdekesen alakult, ő a trónbeszédében már mondotta, hogy ő minden spanyolnak a királya akar lenni, függetlenül a politikai pártoktól. Jellemző, hogy a király a választásokon nem vett részt, nem szavazott egyetlen egy pártra se ő, se a felesége, mert ezzel már valamelyik párthoz kötötte volna magát, ő pedig pártokon fölötti személy." A király pártokon felül álló személy. Pablo Picasso viszont uralkodókon felül álló, ám pártos személyiség volt. De hiszen ezt tudjuk. Kedvező jel, hogy Barcelona immár nem zárkózik el Picasso elől, és a festő is hazatalált Katalóniába a fasizmus jelképévé (sic!) emelkedett "Guernica"-val. Az idegenforgalom spanyolfala mögött húzódik például az alelle-i szőlőfeldolgozó szövetkezet is. Villáminterjú az elnökkel. [szövetkezeti elnök, magyar szinkron]: "Azért alakítottuk meg szövetkezetünket, hogy a korábban külön-külön dolgozó szőlősgazdák erőiket egyesítve tudják kiküszöbölni a kereskedők spekulációit. S bár Magyarország, az Önök hazája messze van tőlünk, hosszú évek óta cserélünk tapasztalatokat magyar kollégákkal." A bortermelő munka mellett, aki erre kíváncsi, még egy másik fontos gazdasági ággal, a tengeri halászattal is megismerkedhet. A kép festői, igazi turistacsemege. És kit érdekel, hogy a gazdag zsákmányért nagyon meg kell itt is dolgozni. Változó Spanyolország 1977 nyarának végén. Csak néhány színes ábrája rajzolódhatott ki a kaleidoszkópnak, de aki odafigyel, az a töredékekből is megsejtheti az egészet.

Kivonatos leírás: