1978. július
Magyar Filmhíradó30.
Több filmhír ebből a híradóból:
1

Adatlap

Inzertszöveg: Kuba (Munkatársak: Székely Ferenc, Bakos Zsuzsa, Fifilina József, Gondi Mária, Hollósy Tiborné, Kassai Tamás, Nádasi László, Simor András, Sziklay Kornél)
Elhangzó szöveg: Havanna, 1978 nyarán. Ebben az esztendőben július kétszeres ünnep az Antillák gyöngyén. A kubaiak apraja-nagyja a Forradalom terére özönlik, hogy közösen emlékezzenek meg a 25 év előtti hősi napokról. Fidel Castro államfő a Moncada laktanya elleni támadás óta eltelt negyedszázadot eleveníti föl. [Fidel Castro szinkron]: „A nép a lenyűgöző összejövetele nagyszerű alkalom arra, hogy történelmünkre emlékezzünk.” A hajnali órákban heves fegyverropogásra riadt a Moncada. Másfélszáz elszánt fiatal rohanta meg a diktatúra e gyűlölt jelképét, hogy ezzel indítsa útjára a forradalmat. Az akció szervezője egy 26 éves ügyvéd, dr. Fidel Castro Ruz volt. A támadás meghiúsult. Akit a felbőszült katonák nem mészároltak le azonnal, azokat bíróság elé állíttatta a diktátor, Battista. Castro védőbeszéde azonban a forradalmi gondolat továbbélését bizonyította. „Ítéljenek el, ha akarnak, a történelem fel fog menteni.” A száműzöttek és új harcostársaik eszmékben, és fegyverekben immár megerősödve tértek vissza Mexikóból a Sierra Maestra rengetegébe. A barbudók, - vagyis a szakállasok - fenegyerekes bátorságukkal és tiszta, egyszerű szavukkal az egész népet maguk mellé állították. Még az amerikai CBS TV-társaság filmriportjai is elismeréssel szóltak elszánt harcukról. A Július 26. Mozgalom fegyverrel tört utat a forradalomnak Havanna felé. A Sierra Maestra hároméves harcaiban - a frontok parancsnokaiként - a felkelés valamennyi vezetője részt vett. [Fidel Castro szinkron]. A győztes Lázadó Hadsereg első fontos intézkedése az agrárreform volt. Nincstelen parasztok milliói jutottak földhöz. „Földemen föld nélkül éltem, földem sose volt, min nyugton meghalhatok. Nékem Fidel lett a társam, zöld lombok közt vele megyek, és mindent, mindent visszaveszek.” Az amerikai alkalmazásban lévő kubaiak dollár-fizetésüket pesora váltották át. Ezzel az új állam pénzrendszerét erősítették. A tőkés érdekeltségek államosítására is hamarosan sor került. A szocialista fejlődés felé mutató intézkedések kihívták az Egyesült Államok dühét. Washington hazarendelte képviselőit és szakembereit Kubából, majd megszakította a diplomáciai kapcsolatokat. Castroék azonban nem hátráltak. Ezért az amerikai kormány erőszakos eszközökhöz nyúlt. A támadókkal szemben szenvedélyes beszédben szólított harcba Fidel Castro. [Fidel Castro szinkron felirattal]. Az invázió 72 óra alatt meghiúsult. Az új állam kiállta az első súlyos próbatételt. A Washingtont kiszolgáló Amerikai Államok Szervezete ekkor megkísérelte Kubát diplomáciai nyomással letéríteni a szocialista fejlődés útjáról. Ezt felismerve Che Guevara bejelentette, hogy hazája kilép a szervezetből. Kuba példája felrázta kábultságából egész Latin-Amerikát. A kontinens azonban még nem érett meg a felkelésre. A dél-amerikai forradalom lehetőségeit rosszul értékelő Che Guevara és még sok más álmodozó forradalmár életével fizetett történelmi tévedéséért. „Kuba kívülről megtanult téged. Egy arc, ritkás szakállú. Szilárd a hang, mely rendel, nem parancsol. Láttunk téged naponta miniszternek, naponta katonának. És tisztának, akár a gyermek, vagy akár egy tiszta férfi, parancsnokunk, Che, barátom.” A gazdasági és diplomáciai blokád fojtogató éveiben a szocialista országok siettek Kuba segítségére. „Havanna öblébe, a sziget kikötőibe hajók úsznak most, megrakva áruval és barátsággal. Ülök Havanna öblének kőfalán, nézem a horgonyzó hajókat, akárcsak testvéreimet nézném, kik sokáig messze voltak.” A sikerek és nehézségek a népet eggyé kovácsolták vezetőivel. [Fidel Castro szinkron felirattal]. A küzdelmes évek meghozták gyümölcsüket a kubai nép számára. „Enyém, sorra veszem, hogy bejárom földem keresztül-kasul, mint gazda nézegetem. Enyém, hogy néger vagyok, mégsem mordul énrám senkisem, ha kinyitom egy bár vagy dancing ajtaját. Enyém, sorra veszem, hogy a betűt ismerem, számolok, gondolkodom, nevetek. Enyém, hogy tudom, dolgozni hová megyek, pénzt keresek, és mindig van, amit egyek. Enyém, sorra veszem, enyém mind, mi enyém kellett, hogy legyen.” Július utolsó napjaiban ismét Kubára figyel a világ. A negyedszázados évfordulót a kubaiakkal együtt ünnepli a világ ifjúsága. Havanna szeretettel várja a VIT-re sereglő fiatalokat.
Kivonatos leírás:
Kapcsolódó témák: -
Szakmai címkék: -
Kapcsolódó helyek: -
Személyek: -
Nyelv:magyar
Kiadó:Budapest Filmstúdió
Azonosító:MFH_1978_30-01

Címkék

-

Hozzászólások

Ehhez a filmhírhez még nem érkezett hozzászólás.
Új hozzászólás (1000/0 karakter)
Ha a filmhírrel kapcsolatban szeretné közzétenni véleményét, kérjük,
regisztráljon, vagy lépjen be az oldalra.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem