Elhangzó szöveg: Ez még tavaly ősszel történt. Egy távoli földrész nálunk is közkedvelt dalára a Munkásőrség kórusa tanította egy diákotthon kis lakóit. Az országos hangversenykörút egyben a jubileumi évnek is nyitánya volt. 25 éves a Munkásőrség. Fenn, a Budavári Palotában, Horthy operettkatonái hajdani parádés őrségváltásainak színhelyén most kiállítás nyílt a munkásőrség történetéről. Sorsfordító, lázas napok rekvizitumai a múzeumi nyugalomban. Emlékek képei, filmjei egy valamikori jogelődről, a 19-es Vörös őrségről, antifasiszta magyar partizánok külföldi és hazai tetteiről, meg arról, hogy 1944-ben a Viharsarok és Tisza-táj felszabaduló falvai, városai közt is szerveződni kezdett egy társadalmi fegyveres erő. Miként ez a kisújszállási jegyzőkönyv is tanúsítja, ezt már akkor sokfelé, öntevékenyen Munkásőrségnek nevezték el. Másutt Népőrség, Polgárőrség a neve, majd megszerveződik a kommunista párt R gárdája, amelynek egy régi ácsmunkás lett a parancsnoka: HaIas Lajos. És ugyancsak ő kapott megbízást 1957. elején a Munkásőrség megszervezésére is. Bár az erre vonatkozó törvényerejű rendelet csak február derekán látott napvilágot, megbízólevelek dátumai bizonyítják, hogy a forradalmi kor igénye akkor is megelőzte a jogalkotást. [Pozsgay lmre szinkron]: „Az új forradalmi központ, a lenini normák alapján újjászervezett párt, a karhatalom egységeinek szervezése mellett 1957 első napjaiban fegyverbe szólította a munkásosztályt, a városi és falusi lakosság, az értelmiség legjobbjait, hogy védelmezzék a nép hatalmát, vessenek gátat a megújuló ellenforradalmi próbálkozásoknak, hogy a munkáshatalom más forradalmi fegyveres alakulataival együtt segítsék a rend, a nyugalom helyreállítását.” 1957. márciusában 15.000 munkásőr teszi le az esküt. [Munkásőr eskü, szinkron]: „Esküszöm, hogy Pártomat, Hazámat és népemet a marxi-lenini eszmén alapuló nemzetközi munkásmozgalmat, a munkásmozgalom vívmányait minden osztályellenséggel szemben a proletárdiktatúra minden eszközével, ha kell, az életem feláldozásával is megvédem.” Az acélszürke overálos hadsereg kivonul a pesti utcára, hogy elejét vegye egy beharagozott második ellenforradalmi támadásnak. Említsünk fel, csak úgy találomra néhány nevet az első menetoszlop, az alapítók közül: Huszár István dr. jogász, Ipper Pál újságíró, Olt Károly miniszter, Széphelyi Zoltán diplomata, Kárász Győző, Brutyó János, Gyenes András és Somogyi Miklós országos főhatóságok és szakszervezetek vezetői, Dobozi Imre író, Szokodi Dimitrov Dániel sebész főorvos, Olcsay Kiss Zoltán szobrászművész, Trencsényi Waldapfel Imre egyetemi tanár, Bondi Miksa ökölvívó Európa-bajnok. De a testület arculatát a kőműves Szita Pálok, az öntők, a vasasok, a kétkezi dolgozók határozták meg. Mindenekelőtt jelenlétükkel. Az olyan harcedzett hajdani vöröskatonák, mint Molnár István, aki egyetlen vadászpuskával védte 1956-ban a Kaposvári Szabadságzászló Tsz-t. És fiatal társa, Srakta Sándor kombájnos, aki 7 és fél vagonos napi termelésével aratási világrekordot állított fel a Somogy megyei Göllei Tsz földjein. Megkezdődtek a kiképzések, amelyre az időt ez a testület nem a munkanapból hasította ki, hanem a szombatokat, vasárnapokat fordította rá. Itt volt a tizenéves diáklány, aki mellett anyja állt a sorban, a fiút apja tanította, jöttek házaspárok‚ testvérek, olykor a nagyapák is. Három nemzedék egy ügyért, egymás mellett. A 60-as években az országban már rend volt, és törvényesség. De a határokon túlról még érezhetőek voltak a hidegháború utórezgései. Ezeket a fegyvereket nem éppen békés turistáktól vették el. Lám, mi minden tartozik a munkásőr tudományhoz. A folyóparti egységeknek még a vízből mentéshez is érteniük kell, mert jöhetnek – ahogy jöttek is – éles helyzetek. S talán ezek nyomán tűnt el végleg az értetlenség, arra vonatkozóan, hogy miért van szükség a teljes konszolidáció idején egy rendkívüli esetekre mozgósítható, fegyverrel is felszerelt társadalmi erőre. Azért, mert az elemi csapások, egészségügyi zárlatok, tüzek, árvizek, földrengések, vasúti katasztrófák bárhol, bármikor bekövetkezhetnek. Ilyenkor a gyors intézkedéseket a társadalom, az utókor elvárja, hiszen hatását emberéletekben és vagyontárgyakban tudja mérni. Megesett az is, hogy eltűnt kisgyermek, vagy éppen börtönből szökött veszedelmes gonosztevő felkutatására szólt a riadó parancs. Jöttek ilyenkor az éjszakai műszakból, jöttek pihenőből. Ezeknél a rendkívüli akcióknál éppen a gyors siker érdekében szükségesek a viszonylag nagy létszámú bevetések. Ezek az állóképesség, a tűzkeresztség és az áldozatvállalás próbatételei voltak. Mert szedett áldozatokat is e negyedszázad. Voltak, akik gyári tűznél, vagy árvízi mentésnél lelték halálukat. Volt, akit fegyveres rabló sebesített meg. Volt, akivel háborúból visszamaradt akna végzett. A rendkívüli események naplója százfajta bejegyzést tartalmaz, csak egy valami nem található benne: becstelenség. A feladataihoz felnőtt, jól szervezett munkásőrség erejéből már arra is telik, hogy messzi testvérnépek szerveződő milíciáinak is segítséget nyújtson. Itt éppen az angolai népőrség vezetői látogatják meg a munkásőr parancsnoki iskolát. A negyedszázados évfordulón a párt magasrangú képviselői számára beszámolójelentést tett az Országos Parancsnok Borbély Sándor. Kádár János pedig üzenettel fordult a testülethez: „A Munkásőrség, szocialista társadalmunk e fontos intézménye, az elmúlt negyedszázadban politikailag és erkölcsileg szilárd közösséggé kovácsolódott. Fegyverrel és munkával, érvelő, meggyőző szóval, példamutatóan, fegyelmezetten teljesíti hivatását. Őrzi és ápolja a magyar munkásmozgalom legjobb hagyományait, része van abban, hogy népünk a párt vezetésével az elmúlt negyedszázadban megvédte, megszilárdította és új értékekkel gyarapította történelmi vívmányait. Az évforduló alkalmából a köszönet szavával fordulunk a munkásőrség alapítóihoz, mindazokhoz, akik a munkásőrség születésének pillanatában vállalták a megtisztelő, ugyanakkor nehéz szolgálatot. Övezze tisztelet és megbecsülés az alapítókat. A munkásőrség fiatalabb nemzedékei legyenek méltó követői elődeiknek.”

Kivonatos leírás: