Elhangzó szöveg: Bécsi hangulatok, megfakult képek, századforduló. Ezt idézi a Radnóti Színpad három osztrák egyfelvonásossal, amelyeket osztrák vendégrendező, Erich Margo vitt színre. [Erich Margo szinkron]: „Nem csak Bécsben, hanem nekem az az érzésem, itt Budapesten is a közönség szereti valahogy azt a régi időt. De az emlékezetbe az embereknek mégis egy kicsikét a valcer meg a szép ruha egy kis emléket idéz fel. Én Budapesten születtem, mint osztrák állampolgár, ez azt jelenti, osztrák állampolgároknak voltam Budapesten született gyermeke. Itt kezdtem megszeretni a színházat. Valamikor Magyarország legfiatalabb okleveles színésze voltam, az emlékezetes Rózsahegyi Kálmánnak voltam növendéke. És 1949-ben családi okokból visszamentünk Ausztriába, Bécsbe és én azt úgy mondhatom, mint hű osztrák, lelkes magyar maradtam.” Aláfestésként a Radetzky-mars Arthur Schnitzler Literatúra című vígjátékához. [Baracsi Ferenc színész szinkron]: „Tudják, hogy miért vagyok én büszke Ausztriára? Mert, és amennyiben, Ausztria nem büszke. Mert Ausztria elvárja magától a kudarcot és a sikert kissé gyanakvó belenyugvással fogadja.” [Szabó Kálmán és Andai Györgyi szinkron]: „– Margarita, van egy ötletem, ha visszajönne, mondd azt neki, hogy van még néhány elintéznivalód Münchenben, és töltsd velem ezt az időt, Margarita. Olyan szép vagy, megint boldogok lehetnénk. Gondolj arra, a nyakadban csüngök mámorosan. – Ó, nem. Nem. Menj, nem szeretlek már. – Ja, vagy úgy. Hát, akkor bocsánat. Agyő, Margarétin. Agyő.”)

Kivonatos leírás: