Elhangzó szöveg: [Szabó Sipos Tamás szinkorn]: „Tisztelt Nézőink! Legutóbb, bocsánat, a szokás hatalma. Ugyanis most nem a legutóbbi, hanem a legközelebbi dolgainkat próbálom magyarázni. Tehát azt, hogy mit várhatunk a következő évtől. Nos, ami kilátásainkat illeti, belátással kell lennünk. Az év mindenesetre 12 hónapból fog állani, hacsak az idegenforgalom kedvező külföldi ajánlat esetén egyet-kettőt el nem ad belőle. A hetek hétkezdő és hétbefejező napokból fognak állani. Ami a köztük lévő szűk időszakot illeti, hát arra biztosan csak egyet mondhatunk: csütörtököt. Helyzetünk – virágnyelven szólva – rózsás, ha nem feledkezünk meg arról, ami nélkül nincsen rózsa. Pénzünk mindenesetre sok lesz. Sok kicsi. Az a fajta, amit az esténként hazatérők a zsebükből meregetnek, ilyen urnákba. Tehát a magyar aprópénz, a magyar érempénz. Többen gondolkodtak már azon, hogy miért van szükségünk nekünk ennyiféle érempénzre. Hát, hiszen ilyen áraink ugye már aligha vannak. Minek az a vessző, hogyha a kerek összeg is a hátunkon csattan. Na, most egyesek úgy vélik, hogy az érempénzeket azért gyártjuk, mert szegényes hazai fémkészletünket nem érdemes központi raktárakban, eszközlekötési járulék mellett tárolni, egyszerűbb, hogyha ez a lakosság egyébként tartalmatlan zsebeiben bolyong. Én kérem ezt nem hiszem. Szerintem mi az érempénzeket a numizmatikusok kedvéért gyártjuk. Más értelmüket én se látom. Pedig milyen kicsivel kezdtük? Tetszenek még emlékezni a kétfillérre? Hát, ezen még egy lukat is vágtunk. Részint azért, hogy az értékét kifejezzük, részint, hogy mindjár a nyakunkba tudjuk akasztani. Na, de most nézzük meg az érem másik oldalát is. Hát, az ötfilléres, hát ez volt a legszebb magyar pénz. Ennek a hátlapján egy ilyen bájos szűz leány volt, hát ma már ilyen nincs, már ilyen ötfilléres. Na, ezt annak idején a kiskeresetű KÖZÉRT pénztárosok felsegélyezésére találtuk ki, a hozzátartozó árakkal együtt. A tízfilléresen galamb látható olajággal. Ez azt jelképezi, hogy ennek a pénzegységnek utoljára az özönvíz korában volt értéke. Noha ilyen ősi szimbólumot hordoz, annak idején mégis a fiatal nők érdekei hívták létre, mert amikor nem tudtunk harisnyakötőt gyártani, gyártottunk tízfillérest. Ez elővételezte a miniszoknyát és emberi kapcsolatokat közvetített. A húszfilléres hátlapján búzakalászok vannak. Ezt valószínűleg e pénzegységnek az akkori TSZ-nyugdíjak kifizetésénél játszott nagy szerepe indokolta. Egyébként nyugdíjas kalap mellé tűzve ma is remekül mutat. Az ötvenfilléresek közül a régin, ha még tetszenek rá emlékezni, egy munkás ült. Hát ez nem volt egy megnyugtató szimbólum. Egy munkás, aki ül? Nem tudtuk, hogy a termelékenységünket szimbolizálja vagy a demokráciánkat? Hát, így aztán kicseréltük egy Népfront-szimbólumra, az Erzsébet hídra! Hát, ez olyan össznépi, nem? Összeköti a balpartot a jobbparttal, a síkságot a hegyvidékkel, sőt, a múltat a jelennel is, hiszen mostanában építettük, de változatlanul, nagyon lojálisan, egy osztrák császárnéról neveztük el. Feltehetőleg a későbbi osztrák szállodaépítési programra való tekintettel. Az egyforintos értékét és méltóságát talán az jellemzi legjobban, hogy ez az a legkisebb pénzegység, amit baksisként még elfogadnak. A kétforintost viszont az automaták fogadják el, de mostanában csak úgy négyesével, ötösével. Apropó, ötös. Hát, az ötforintosok közül a régit gyűjtés céljából, az újat összetévesztés céljából gyártjuk, és a tízforintos azért lett ércpénz, hogy ha mást nem, legalább audiovizuális értékét növeljük. Audio. Ha ugyanis ezt az új tízforintost verjük a fogunkhoz, ez még plusz egy hangot is ad. Papírpénzeinken sorsüldözött hazánkfiai képmását láthatjuk. Aki a magyar pénzzel eddig kapcsolatba került, az mind rossz véget ért. Tüzes trónon égették meg, ismeretlen helyen van eltemetve, száműzetésben halt meg, s az egyetlen, aki mindezt megúszta, az se tudott mást mondani, mint hogy bántott, döfölt folyton a pénz is. Egyébként, ahogy végigtekintjük ezt az irodalmi, történelmi arcképsorozatot, Petőfi, Ady, rájövünk, hogy már nem kell soká várnunk az ezres bankóra. Hisz nagy költőink sorában nem nélkülözhetjük tovább József Attilát! „Mert jogállamban pénz a fegyver, A hős a kardot ki se rántja: Bankó a bombarobbanás, S mint fillér száll szét a szilánkja.” Kulturális életünk más területeiről szólva, a magyar drámát jövőre nem a felvonások, hanem a levonások jelentik majd, a végén egy felvonítással. De reméljük, a vasfüggöny nem ereszkedik le. Utazni sokat fogunk, ha megfogadjuk Kennedy elnök tanácsát: „Szállj ki és gyalogolj!” A külföldi IBUSZ túrák közül a horgászcélúakat javasoljuk. Zavarosban ne halásszunk, de legális vizekben foghatunk pontyot, márnát, keszeget, de vizát alig. Viszont egész évben számíthatunk időjárásra. Sőt idő eljárásra is szeretnénk számítani, hogy vegyük már végre azt, ami felett eljárt az idő. A csillagászati jegyek közül a Vízöntőt a vendéglátóipar, a Bakot a piackutatás, az Oroszlánt a Központi Vezetőképzés, a Mérleget a Pénzügyminisztérium és a Szüzet a régészet figyelmébe ajánljuk. Ünnepeink közül ismét nagy jelentőségű lesz a KST, nyereségrészesedés és évvégi prémium kifizetésének napja. Mindenszentekről viszont minden évközi áremelésnél megemlékezhetünk. Takarékossági okokból jövőre az Anyag és Árhivatal G és Árhivatalra csökkenti a nevét, az Anya úgyis eszünkbe jut róla. Egyébként jövőre ismét Széchenyi év lesz, hiszen a világ a hitel stádiumában van, és ez nemcsak Kelet népére vonatkozik. Hát, ennyit a lovakrul. Divat. Fizetésekben változatlanul fennmarad egymás mellett a maxi és a mini. Bár egyre többen szavaznának a midire. A nadrágviseletről szólva, már úgy értem, hogy szíj, vagy tartó, nos, ha a nadrágunkat nem akarjuk összébb húzni, akkor jobban fel kell kötni. Kalap fakultatíve hordható, fej viselése kötelező! A gyerekcipő-helyzet javulni fog, ugyanis több iparágunk átadja az általa eddig hordottakat a kereskedelemnek. Élelmiszerellátásunkról egyelőre biztosan csak annyit tudunk, hogy még mindig több nap lesz, mint kolbász. Testnevelésben és sportban ragyogóak a kilátásaink, ha mindenki csak addig nyújtózik, ameddig a takarója ér. Ellenkező esetben a gyakorlatokat ülve folytatjuk. A helyzet egész évben nemzetközi lesz, de az asztrológia mai állása szerint a csillagképek – legalábbis egy csillagkép helyzete biztos. Hát, ez lesz az év, a század nyolcvanharmadik éve. Talán. Viszontlátásra!”

Kivonatos leírás: