Elhangzó szöveg: A Moszkva folyó partján álló KGST palotát, jellegzetes alakjára utalva nyitott könyvhöz is hasonlítják. A hasonlatnál maradva: e könyv egyik legújabb és rendkívül fontos lapja, nemrég a Balaton mellett íródott. Széplakon ünnepelte fennállásnak huszadik évfordulóját az a bizottság, amely a mai együttműködéssel a holnap ipari fejlődését is alapozza. [Méhes Lajos ipari miniszter, szinkron]: „Rádiótechnika és elektronika ipari együttműködés a létrehozása után eltelt 20 esztendő alatt állandóan korszerűsítette munkamódszerét, igyekezett növelni tevékenységének hatékonyságát. Ugyanakkor lehetővé teszi a számítástechnikai és híradástechnikai eszközök gyártását, ami egyben a népgazdaság minden ágazatában a termelékenység jelentős emelkedését eredményezi, és eláltal meghatározza a gazdaság hatékonyságának növekedését, sok fontos szociális probléma megoldását.” [Köteles Zsolt miniszterhelyettes, szinkron]: „Talán úgy fogalmazhatunk, hogy ma egy ország fejlettségének a mérőszáma, hogy az egy főre eső elektronikai termékfogyasztás milyen. És bizony ebben még van tennivalónk, ezt a munkát kell tervezni a rádióelektronikai bizottságnak, a szocialista országok méreteiben.” Ez a világszínvonalú félvezető-gyár Gyöngyösön működik: itt szerelik a mikroelektronikai egységek agyát. A hajdani rádiócsöveket felváltották a gombostűfejnyi chip-ek. Ebben az évben a chipgyártók sorába lép az újpesti Mikroelektronikai Vállalat is, jórészt szovjet technológiát alkalmazva. Az okos szerkezetek idegszálai valóban hasonlatosak a logikus agyműködéshez, de a lényeg mégis az ember, aki beprogramozza ezeket a gépeket. A „gondolkodó robotok” megbízhatóan végzik a rájuk szabott feladatokat, sokszor olyan helyeken, ahol a munkás, csak veszélyes körülmények között dolgozhatott. Az elektronika mindinkább része hétköznapjainknak: ha szabályos az irányitószám, a levélosztályozó gép szinte pillanatok alatt rendet csinál; megfelelő küldeményt a megfelelő helyre. Hordjuk tenyerünkön, illetve karunkon; a digitális kijelzésű órát szintén az apró chipek, elemek tartják működésben. Ha órát mutat a televízió, az óra is mutathatja a műsort. Egy gombnyomás és a pontos idő helyét az éppen sugárzott film foglalja el a parányi képernyőn. A lift működik, méghozzá integrált áramkör vezérlésével. [Köteles Zsolt miniszterhelyettes, szinkron]: „Azt kell megkérdeznünk, hogy érzi mindezt az átlag állampolgár, aki ebben a munkában nem vesz részt, hanem élvezni tudja. Hát úgy érzi, hogy nagyobb a választék az üzletekben és ha szabad mondanom a megnövelt sorozatnagyságok miatt olcsóbban jut bizonyos termékekhez, mintha azt mind magunk barkácsolnánk.” A Csillagok háborújának izgalmas fordulatai nem hagyományos módon jutottak el a nézőkhöz a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Videó magnó helyett a Videoton gyár lejátszó újdonságát élvezhetik; az import képlemezt lézer tapogatja le. A BNV másirányú betekintést is engedett a magyar mikroelektronika és híradás-technika műhelyeibe. Megjelent az Orion gyár hifi tornya is, ha nem is a legolcsóbb áron, de kapható már a képújság adaptere; nem kell okvetlen nézni, lehet olvasni is a műsort. A híradástechnika jelentős kiviteli tételünk. A szocialista országokba irányuló export, csaknem felét teszi ki a teljes árbevételnek. [Köteles Zsolt miniszterhelyettes, szinkron]: „Ebbe most beleértjük a telefonközpontokat, átviteltechnikai berendezéseket, mikrohullámú berendezéseket, stúdió-berendezéseket. Ma már az elektronika eredményei nélkül se a mezőgazdaság, se a magyar ipar, se az államigazgatás egyszerűen nem tudna megélni, ha nem fejlesztjük gyorsan a telefonhálózatokat megint a lovasfutárokhoz jutunk vissza, tulajdonképpen a KGST integrációra támaszkodunk akkor is, amikor az így kifejlesztett termékeknek változatlan, vagy valamennyire változott részét más területekre exportáljuk.” Fontos terület a hangtechnika: termékeinek harmada, szocialista exportra kerül. A BEAG üzemcsarnokaiban készülnek azok a vezérlőpultok és keverőasztalok, amelyek a rádióban, televízióban, filmgyárban egyaránt keresettek. De vendégeink maradhattak a Balaton partján is. A Híradástechnika Szövetkezet boglárlellei üzemében a bizottsági ülés résztvevői végig kísérhették a jólismert ipari tévé-kamerák születését. Ezek a kamerák mindent észrevesznek, és különösen jól hasznosíthatók a nagyvárosok közlekedési dzsungeljében. Budapesten is alkalmazásra kerültek. Segítenek a csúcsforgalmi időszakok szabályozásában alighanem számolva, a gyorsuló idővel is. A számítógép végképp bevonult a középiskolák eszköztárába. [Szinkron]: „Évszázadokon keresztül az iskolai szemléltetésnek az eszköze a palatábla és a kréta volt, ma a legkorszerűbb elektronika áll rendelkezésünkre. Ezen tudjuk bemutatni a minket körülvevő világnak való jelenségeinek leegyszerűsített, de mégis minden lényeges elemét tartalmazó modelljét, ezen keresztül a gyerekeink megismerkedhetnek a fizikai, kémiai jelenségek modelljeivel, a gazdasági életnek az alapvető törvényeivel. Nem csak magát a gépet tanuljuk meg így használni, hanem ugyanakkor a géphasználat mellett a tanítványaink logikáját nagymértékben fejleszti. Csak akkor vágjunk a feladat kivitelezésébe, amikor már minden részletét előtte megterveztük, végig gondoltuk és ilyen módon lehet tulajdonképpen bármit csak eredményesen végrehajtani az életben is.” [Diákfiú szinkron]: „Az életben számítástechnikával szeretnék továbbra is foglalkozni, számítógép programozónak készülök, ha sikerül továbbtanulni.” [Köteles Zsolt miniszterhelyettes, szinkron]: „Hát miután a mikroelektronika megvalósította a világon a második ipari forradalmat, azóta meghatározóvá vált. Az energia-felhasználás a mikroelektronika eredményeitől függ. A méretek, a fogyasztás, a megbízhatóság. Lemaradásunk bizonyos területen elég nagy és ennek a nehézségnek a legyőzéséhez kell épp ez az összefogás, amit a KGST Elektrotechnikai Bizottság testesít meg a mi szakmánkban. Ugrásszerű fejlődés várható az elektronika gyakorlatilag minden termékében és ebben mi nem akarunk lemaradni és nem is fogunk.” A Mechanikai Laboratórium műhelyeiben gyártják például a KGST szakosított munkamegosztásán belül azokat a stúdiómagnetofonokat, amelyek képesek felvenni a versenyt a Telefunken a Philips készülékeivel. A magnetofonok elektrotechnikai egységekből állnak össze. [Keresztes János gyáregységvezető, szinkron]: „Évenkint nem kevesebb, mint ezer darabot gyártunk ezekből, mi látjuk el a teljes szocialista piacot, de azon túlmenően – esetenkint – tőkés piacra is szállítunk. Itt talán megemlíteném Finnországot, aztán Irakot, de a Moszkai Olimpiára több, mit ezer darabot szállítottunk…” [Zártos Alajos főkonstruktőr, szinkron]: „Nem kell a készüléket mindig javítóműhelybe vinni, ilyen blokkegységeket hoz a stúdióba és egyszerű cserével meg lehet perceken belül javítani a magnetofont.” Még sorozatban készülnek a speciális igényeket kiszolgáló kazettás magnók is. [Zártos Alajos főkonstruktőr, szinkron]: „Rádió és televíziós riporterek részére készítettük, filmkamerához szinkronizálható, biztosítható a kép és a hangnak az együtt futása. A legfontosabb paramétere az üzembiztonság, ehhez tartozik az is, hogy nyáron 50 fokos hőségben, télen pedig mínusz húsz fokos hidegben is üzembiztosan működjön.” A mikroelektronika világában sincs megállás, folyik a verseny, különösen a megnehezedett világgazdasági körülmények között. A gyár kísérleti üzemében már működik az első, tizenhat hangcsatornás magnetofon, ami eddig hiánycikknek számított. Az okos gépek szebbé tehetik a mindennapokat. A rádió énekkara múlt századok muzsikáját, Bach zenéjét még teljesebben érvényesítheti a huszadik és a huszonegyedik század technikájával.

Kivonatos leírás: