Elhangzó szöveg: A legfiatalabb művészetnek is meg van már a maga történelme. Az archívumok filmpolcain kivételes értékű anyagokat tárolnak. Az értékmentés, a filmek felkutatása és megóvása állandó feladat. A videótechnika széles körű alkalmazása új lapot jelent. A könnyű kamerák, a televízió, az eseményekkel egyidőben szemtanúkká avatnak száz-és százmilliókat. De a videószalagok még a filmnél is sérülékenyebbek. Pedig szeretnénk századunkat látni és utódainkkal láttatni. Amikor Lumiere először készített visszajátszható mozgófilmet az azóta történelmi kezdetté vált vonat érkezését, nyilváén nem gondolt arra, hogy az emberiség folyamatos történelmének 1 percét rögzítette, vagyis elkészítette az első filmhíradót. De követői rövidesen felismerték ezt a hatást, így a filmtörténet kezdeteit a híradózás kezdeteiként jellemezhetjük. Képünk az első magyar filmhíradóból valók, Rákóczi hamvainak hazahozatalát rögzítették. A tolcsvai tájra a múltra csak a régi házacskák és a templom templom tornya emlékeztet. Látogatásunk oka a kúria hajdani lakójának személye. Itt élt a hajdani híradóművészet egyik kevésbé ismert úttörője Zsedényi Gyula, aki 60 évvel ezelőtt tanulta Münchenben a filmes mesterséget. A harmincas évek legelején 2 esztendőn keresztül ő fényképezte Fazekas Sámuel szerkesztése mellett a Miskolci Filmfutárt, az Észak-magyarországi nagyváros egyedülálló híradóját. Nevezetes percek a miskolci pályaudvaron. A beállítás látszatra olyan, mint Lumiere vasútállomásán, de a kamera már tudatosan a főszereplőre, az 1931-es Miss Magyarországra összpontosít. Vajon akkor dicsérték-e, szidták-e a zsűrit, ma már homály fedi: a kamera így látta a szépek szépet. Később a híradókban kevésbé szép és tetsző témák uralkodhattak el. [Kerényi Imre színházrendező]: „A második világháború előtti időkben, amikor a film újdonság volt azt énekeltük, hogy hallod-e Rozika te, gyerünk a moziba be, a filmhíradó sokkal nagyobb propagandaeszköz volt, mint az újságok azért, mert újszerű volt, akkor jött divatba. A tömegekre nagyon erősen hatott. Azt hiszem, hogy a filmhíradó hatása alól senki nem vonhatta ki magát, egyáltalán a propaganda hatása alól.” A film lassan 100 éves lesz és a régi felvételek egy mozgalmas történelmi időszak a múlt múzeumba illó relikviái. Amikor a Hadtörténeti Múzeum és Levéltár olyan gondosan sorakoztatja fel tárlóiban mindazt, ami hírt, képet ad az előttünk jártakról, mért ne használná fel a filmek nyújtotta páratlan lehetőségeket. [Dr. Kun József alezredes, levéltárvezető]: „A hadtörténelmi levéltár azok közé az intézmények közé tartozik, amelyek a második világháború alatt nagyon nagy veszteségeket szenvedtek. Számunkra különösen fontos, hogy megőrizzünk és feltárjunk minden történelmi értékű forrásanyagot. Ma már szinte közismert, hogy a történelmi források közé soroljuk a bármely módon történt filmfelvételeket, hangfelvételeket is. Ennek érdekében hoztuk létre körülbelül 10 évvel ezelőtt a levéltár filmarchívumát. A levéltár őrzi a ma már történelmi értékű egykori honvéd híradófelvételeket, katonai oktatófilmeket és természetesen a különböző katonai témájú játékfilmeket is. Mi igyekszünk olyan körülmények között tárolni ezeket a filmeket, hogy ne romoljanak és természetesen a kutatók rendelkezésére bocsáthatók legyenek.” A film így kétszeresen is érték. Hisz olyan felvételekről van szó, amelyekért a front-operatőrök sokszor életüket áldozták. Munkásságukat megőrizni az utókor kötelessége. A film eszközével élő múzeum azonban ma még nem általános. Az Orvostörténeti Múzeumban tiszteletre méltó erőfeszítéseket tettek azért, hogy bemutassák a gyógyászati tevékenység múltjának érdekes és tanulságos tárgyi elemeit. De sajnos filmgyűjteménnyel nem rendelkeznek. A Zsedényi hagyatékból másoltunk ki néhány villanást: vizsgálat és elektromos árammal történt besugárzás 52 esztendővel ezelőtt Miskolcon. Lássuk úgy, ahogyan volt: orvosi vizsgálat, hiedelem, a kuruzslás határa, kordivat, amiről ma így beszél az orvostörténész. [Dr. Lambrecht Miklós muzeológus]: „Azóta kimutatták főleg fizikai kutatásokkal, hogy ez a sugárzás gyakorlatilag csak hőhatást fejt ki a szervezetben, egyéb gyógyító, a beteg testét, szerkezetét megváltoztató gyógyító hatása nincsen. Az utolsó jelenet, ahol a férfi feje fölött egy korong látható és az orvos az elektródával közelít a fejéhez, az tekinthető egy kuruzsló jelenetnek már abban az időben is. Azt hitték, hogy elektromágneses sugárzással valami különleges hatást fejthetnek ki a beteg szervezetben, mind ebből csak annyi volt igaz, hogy ha a beteg behunyta a szemét, fényjelenségeket látott.” Reméljük, hogy az első kortörténeti tekercs szerény megalapozója lehet az orvostörténeti filmgyűjteménynek. A Zsedényi-hagyaték tekercseivel kerestük fel a kereskedelmi múzeumot is. Cipővásárlási riportja akkoriban ugyan a hirdetés egyik közvetlen módja volt, de milyen értéket jelent ez a muzeológus munkájában? [Szűcs Gitta muzeológus]: „Hát múzeumunk, mint minden más múzeum úgynevezett holt tárgyakat gyűjt, ami annyit jelent, hogy ezek a tárgyak az élettől elszakadott különálló darabok, amiket iratok, visszaemlékezések segítségével tudunk kiegészíteni, és ebből próbáljuk kialakítani azt a korabeli életet, amit szeretnénk bemutatni a kiállításainkon. Na most ehhez igen nagy segítséget nyújt számunkra a film. Akár valódi film, ami a korabeli üzletházakat, áruházakat mutatja be, akár az utcarészletek filmjei, amelyeken csupa üzletportálokat láthatunk, ez mind számunkra igen nagy segítség, akár olyan film, amit korabeli színészek elevenítenek meg, ami szintén az akkori vásárlási módokat mutatja be számunkra. Ezek alapján nagyon jól tudjuk azt a korabeli életmódot megeleveníteni, amit szeretnénk akár kiadványainkon, akár a kiállításainkon bemutatni.” A Tolcsván fellelt Zsedényi hagyaték így él tovább. Vajon már sehol sem kallódnak régi tekercsek szekrények mélyén?

Kivonatos leírás: