Elhangzó szöveg: "Nemzetünk eredetének és régibb történeteinek felkeresése és kinyomozása végett indultam volt ki hazámból." Az erdélyi születésű Kőrösi Csoma Sándor írta le ezeket a szavakat 1821-ben. A feltételezett belső-ázsiai őshaza felkutatására indult 1819-ben, s felfedezett Európa számára egy eddig ismeretlen világot, egy érintetlenül ősi formájában fennmaradt nyelvet, vallást, életmódot. Eredeti célját nem adta fel, de az ismeretlen világ vonzásának engedett. Megtanulta a tibeti nyelvet, hogy megérthesse a lámakolostorok titokzatos könyveit. Kőrösi Csoma Sándor születésének 200. évfordulójáról az egész ország megemlékezett. Életútját kiállítás, tudományos konferencia és gyermekvetélkedő mutatta be. A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi díszülésén Sarlós István, Ligeti Lajos és Szentágothai János méltatta a nagy tudós munkásságát és hatását korunkra. [Dr. Szentágothai János szinkron]: "Csoma Sándor útjáról előbb szűkös, sokszor téves híradások, később kevés szavú levelei és brit tudóstársai tudósításai nyomán az Akadémia két kortárs folyóirata, a Tudományos Gyűjtemény 1820-tól, a Tudománytár 1835-től igyekszik tájékoztatni a hazai olvasót. Amikor Csoma értesül arról, hogy a Magyar Tudós Társaság levelező tagjául választatott, büszkén, boldogan küldte ki haza munkájának két könyvbeért gyümölcsét az első önálló gyűjtésű, hiteles angol szótárt és nyelvtant. Emlékezünk ma a Magyar Tudományos Akadémia tagjára, Körösi Csoma Sándorra, akinek saját szavát idézzük. Óhajtása volt látni Ázsiának különféle országait, megfigyelni különféle népek szokásait s megtanulni nyelvüket azon reményben, hogy eredményének hasznát a világ egykoron majd be fogja látni." "Vágyam, hogy annyi év után édes hazámat újra lássam, de az igazság földerítésének szinte olthatatlan szomjúsága fogva tartja elmémet." Soha nem tért vissza hazájába. Hamvai a távoli Dardzsilingben nyugosznak.

Kivonatos leírás: