Elhangzó szöveg: Mezőgazdaságunk nemzetközileg is elismert eredményeit keressük egy 26 évvel ezelőtt készült filmünk és korabeli híradók felidézésével. Az 1959-es év elején az egész ország figyelme Győr-Sopron megye felé irányult. Farád kedves dunántúli kisközség a győr-soproni országút mentén. A tiszta kis utcákat járva, a falusiakkal beszélgetve, jómódú emberekkel találkoztunk. A fiatalok is szívesen maradtak itt, mert jól élnek, mert szeretik falujukat. Minden esemény közös gond, vagy öröm faluban. Az erő, a jómód forrása a helybeli termelőszövetkezet, a jó állattenyésztés, a jól szervezett gazdálkodás, magas jövedelmet, munkaegységenként 54 Ft-ot biztosított a tsz tagjainak. 40 esztendő telt el a földosztástól mai sikereinkig. [Szalay László tsz-tag, szinkron]: "Amikor megtörtént az igénylés és a rendelkezésre álló föld egyeztetése, akkor kijöttünk ide és ezen a területen, itt ütöttük le az első karót. Innen kezdődött a farádi földosztás és így ment sorba. A községházán elkészített vázlat alapján kihúzták a sorszámokat. Azok az emberek, akik most jutottak ősi jussukhoz a farádi földön." A föld azé, aki megműveli. 700 ezer földnélküli paraszt, törpebirtokos, béres és cseléd kapott földet a magyar munkásosztály kezéből. A földreform befejezése után minden újgazda megkapta a birtoklevelet, az új telekkönyvi kivonatot. Mindent megadunk a falusi dolgozóknak, amit a munkásság és a parasztság szövetsége csak adhat, mondja Rákosi. A szocialista átszervezés első időszakában az 1950-es évek elején, a helyes célt sokhelyütt elfogadhatatlan módszerek gátolták. Néhol a meggyőzést erőszak helyettesítette. Az akkor alakult téeszekből hiányoztak a régi gazdák, a tapasztalt szakemberek, a korabeli technika és így a megfelelő vonzerő is. [Káldi Gyula, a farádi tsz alapító elnöke, szinkron]: "Furcsa érzés volt annak idején, mert én nekem azelőtt csak parancsoltak és azt csináltam, amit mondtak. Most meg megfordult a dolog, én köllöttem megmondani, hogy mit csináljanak a többi emberek. Itt a sógorom bent volt, az anyósom bent volt, akkor ezeknek a barátai, nekünk a barátaink Karsai Lajos bácsinak és így a közelebb állók. Hát ennek nagyrésze mondjuk kommunista volt, kommunista párttag volt. Hát akkor még úgy nézett ki, hogy nehéz dolog lesz a régi gazdákat beszervezni. Próbáltuk, beszélgettünk velük, de hát szóval nem nagyon erőltettük a dolgot, mert gondoltuk, hogy majd megérik ez a dolog. Ha egy kicsit is segítünk mi is rajta." [Nagy Bálint, nyugdíjas tsz-tag, szinkron]: "Hát én gazdálkodtam. 25 hold földön gazdálkodtam. Ez tartott vissza addig, míg nem kell, mert én azt hittem, hogy miránk itt nem lesz szükség úgysem. Mert ugye először azok az egyének léptek be, akik földet kaptak." Nagy Bálint portája legszebb a faluban. Növendék marháit mindig jó pénzért adta el az államnak. Korszerűen gazdálkodott. Évente 150 mázsa silót tett el takarmánynak. És bár a kormányzat megbecsülte a jól működő, igyekvő szövetkezetek dolgozóit, az ellentmondások 1955-ben a téeszmozgalom válságához, sok közösség felbomlásához vezettek. Ezen az sem változtatott, hogy az akkori propaganda inkább az eredményeket helyezte előtérbe. Mindez szükségessé tette 1959-ben a szövetkezetek, most már új alapokon történő megszervezését, ezt azonban sok helyütt nehezítette az 50-esévek elejéről megmaradt sok rossz tapasztalat. Antalnak ünnepszámba megy ez a munka, egy ütemre, egy lélekkel dolgozik a többi testvér, Gábor és Szerénke is. [Szinkron]: "- Azért kérettelek benneteket össze, hogy egy fontos kérdést megvitassunk. És ez a fontos kérdés véleményem szerint éppen, hogy Farád községet, hogy tudjuk átvinni szocialista községgé. Mi magunk részéről úgy látjuk, hogy az alap ebbe a községbe megvan. Gazdaságilag jól oszt a termelőszövetkezet a tagjainak. Ez úgy látom, hogy vonzó kifelé az egyéni dolgozó parasztoknak. Ha mindnyájan összefogunk, meg lesz az eredmény. - A parasztság részéről pedig meg van a bizalom." [Nagy Bálint szinkron]: "A fő az lett volna, hogy én, meg a Márkus Sándor, mert ő lett az elnök, ha mink alá fogjuk írni, akkor egy-kettőre meg lehet nyerni az egész községet, mert mi utánunk biztos, hogy jönnek." A népnevelők naphosszat járták a gazdákat és a szövetkezetiek saját életükkel, a tsz jó eredményeivel büszkélkedtek. [Nagy Bálint szinkron] "Voltak éjszakák, amikor az ember nem tudott aludni, hogy mi tévők legyünk. Ez meg volt bizony. Úgyhogy elég sokáig gondolkodott az ember azon, a feleségemmel együtt, hogy mit csináljunk? Beálljunk, ne álljunk. Aztán ez nehezen ment. Én elég jól álltam akkori időben, amikor a tsz szervezés kezdődött, tele voltam hát állattal, mindennel, noha az adót egybevetettük, arra gondoltunk, hogy addig csináljuk, amíg hát van erőnk hozzája, és egyszer csak megtört a jég." És Nagy Bálint, a jómódú egyéni gazda a még jobb módot, a termelőszövetkezetet választotta. Maga láthatta, hogy a közösben még jobban élnek a parasztok. [Nagy Bálint és felesége szinkron]: "- Féltünk tőle, mint ahogy mindenki az újtól félt, mert biztos, hogy féltünk. - Ha ezt tudtuk volna, hogy ez így fejlődik, vagy ide jut, egész biztos, hogy nem féltünk volna tőle. - Hát majd én megmondom. Ami az embernek volt, hát azt persze, hogy sajnálta, odaadni. Mert egy gyereknek van egy játéka, valamit, amit kapott, az se adja ki szívesen a kezéből. Nekem is ugye meg volt a gazdaságom, meg volt hozzá az erőm, meg minden, persze, hogy sajnálta az ember azt csak úgy beadni." Nagy Bálint volt az első, de három nap alatt 160 család követte. Győr-Sopron megye az ország első szövetkezeti megyéje lett. Több mint 45 ezer család, 200 ezer földművelő paraszt követte a Farádiak útját. Es a farádi Ünnepi közgyűlésen nekik szól az ajándékba kapott televíziós készüléken az üzenet. Szeretettel köszöntjük Farád község dolgozó parasztjait, akik Győr-Sopron megyében elsőnek léptek a közös gazdálkodás útjára. Velük együtt üdvözöljük az egész megye szövetkezeti parasztságát. Sok sikert kívánunk az új úton. [Kocsis Imre, tsz-elnök Farád, szinkron]: "Meg kell mondani, hogy az első televízió volt Farádon, amikor mérkőzések voltak, labdarúgó-mérkőzések. A Tanácsházán volt lehelyezve a televízió és mindenki odament televíziót nézni, ez az egy televízió volt még akkor a faluban. Jelenleg már más a helyzet, minden háznál szinte egy, de legtöbb helyen még két televízió is van. Múltkor áttekintettük az 59-es és a jelenlegi helyzetet, akkor kevesebb kerékpár volt, mint most személyautó. Hát 59-be egy traktor, egy K-25 traktor volt a szövetkezetnek, fogattal, lófogattal dolgoztunk. Egy főre eső termelési értékelésünk 1984-ben 520 ezer forint volt, ezt, ha mi 59-ben mondjuk, hogy egy ember ilyen értéket tud előállítani, senki nem hitte volna. Megmondom őszintén én is megkérdőjeleztem volna akkor, de hát most ez így van." [Nagy Bálint szinkron]: "A mai szemmel nézve biztos, hogy volt értelme, mert mi ezeket a dolgokat, vagy ezeket a termesztési eredményeket nem tudtuk volna megoldani kisüzemi gazdálkodással. Én szemmel kísérem mindig a tsz-nek a dolgait, terméseredményeit, de ezt mi nem értük volna el. Én örülök neki, hogy a tsz-be akkori időbe beálltunk, meg ilyen eredményeket tudnak a mostaniakkal szerepelni."

Kivonatos leírás: