Elhangzó szöveg: 1985. Rodostó, a mai nevén Tekirdag. "Rodostó, 1735 április 8-a, 62. levél. Drága néném! Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünk és kivéve ma közülünk a mi édes urunkat és atyánkat, három óra után reggel. Szüntelenül reá néztünk, de mégis csak azon vettük észre általmenetelét, amidőn a szemei felnyíltak. Ő szegény árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön." Fethi Aytac, Tekirdag megye kormányzója Rákóczira emlékezik: "Mi, a török barátok, nagy együttérzéssel emlékezünk Rákóczi fejedelem halálának 250. évfordulójára. Számunkra Rákóczi nemcsak magyar fejedelem, hanem a magyar-török testvériség, barátság nyílt jelképe, szimbóluma. Ő maga a híd szerepét tölti be a magyar-török barátságban. Mint Tekirdag kormányzója kijelentem, hogy emlékének ápolásában készek vagyunk mindent megtenni." Török-magyar kapcsolatok a történelem folyamán. A 9.-10. századból, a magyar honfoglalás korából származó közös szavaink: kapu-kapi, karó-kazik, sátor-çadir, kút-kuyu, teknő-tekne, gyűrű-yüzük, árpa-arpa, tarló-tarla, bika-bogaz, ökör-öküz, teve-deve, oroszlán-arszlán, szakáll-sakal. [Köpeczi Béla, akadémikus, művelődési miniszter szinkron]: "Hálásak vagyunk azért, hogy török barátaink is ápolják a Rákóczi hagyományt és különösen Tekirdag, a hajdani Rodostó hivatalos és nem hivatalos személyiségei, a tekirdag-i lakosok is. Azt hiszem, hogy halála évfordulója alkalmat adhat arra, hogy megvalósuljon a régi terv és felállítsák Rákóczi szobrát ebben a városban, amelyik szívesen emlékezik rá, és nemcsak rá, hanem a bujdosókra, többek között Mikes Kelemenre is. Rákóczi Rodostóban széleskörű irodalmi tevékenységet fejtett ki. Ott fejezte be emlékiratait, a Vallomásokat és ott kezdte írni azt a két értekezést, amelyet a magyar nagyközönség nem ismer, s amelyik egyikének a címe: Értekezés a hatalomról. Latinul és franciául írta meg. A másik pedig: Gondolatok egy keresztény ember erkölcséről és udvariasságáról. "Azok az olvasók, akik hívságos tudásban tetszelegnek, ne erőltessék e művek olvasását, mert amit benne mondok, Európa szélén írtam, messze a tudósok és bölcsek világától, nélkülözve a könyvek bárminemű segítségét." [Köpeczi Béla szinkron]: "Egy olyan embernek a vallomása arról, hogy hogy lehet erkölcsösnek lenni, aki meg van győződve arról, hogy a valláserkölcsöt lehet azonosítani a világi erkölccsel. Itt életbölcsesség továbbadásáról van szó. Rákóczi fiaihoz fordul, de fiain keresztül természetesen a szélesebb közönséghez is, nem véletlen az, hogy az Értekezést a hatalomról latin nyelven is megírta, arra gondolt, hogy esetleg a magyar nemességhez is eljut." "A fejedelem kötelessége a közjó, a közérdek szolgálata. Köteles tanítani alattvalóit a tudományok mesterségeire, mezőgazdasági munkák elsajátításában és ápolásában! Jó tanítómestereket adnak ifjúságnak, mert a laza nevelés elzülleszti a legjobb tehetségeket, a restség meddővé teszi az értelmet." [Köpeczi Béla szinkron]: "Egyik fő törekvése az volt, hogy a paternalizmus szellemében meghatározza, hogy milyen legyen a jó fejedelem. Ez azt jelentette, hogy számára a legnagyobb jó, ha a fejedelmet a haza vagy a nép atyjának tartják. Így is fogadta az erdélyi rendek hódolását a marosvásárhelyi országgyűlésen. Ahol őt Pater Patriae-nak, a haza atyjának nevezték el." "A fejedelem sohasem tudja jobban kinyilvánítani, hogy ő a szegények, özvegyek és árvák védelmezője, mintha megbosszulja az elnyomást és a sérelmeket, amelyet a hatalmasok irántuk elkövettek, elkövetnek. Semmilyen rangnak nem szabad ilyenkor az igazságosságot eltéríteni, mert egyetlen embernek sem szabad azt hinnie az országban, hogy kivonhatja magát a vésőkig próbára tett igazságszolgáltatás következményei alól." [Köpeczi Béla szinkron]: "Én azt hiszem, hogy érdemes Rákóczinak ezekre az írásaira felfigyelni, nemrég jelentek meg először magyarul. Az első kiadás francia nyelvű volt, 1751-ben Hágában látott napvilágot, azóta különböző részleteket közöltek a történetírók, de maga egészében a munka csak most látott napvilágot az Archivum Rakoczianum újabb folyamában." "Lehet ismerni és kívánni az igazságot anélkül, hogy bátorságunk volna hitet tenni mellette, vagy ennek megfelelően cselekedni. Ez a jóravaló restség, az alakoskodás, a hazudozás és a hízelgés forrása. A törvények érvényéhez a nép szabad egyetértése szüksége, mert mindaz, amit kényszerből cselekszenek, és amitől irtózna annak értelme és akarata, következésképpen hatálytalan és nem lehet kötelező." [Sípos György, a Hazafias Népfront vajai titkára, szinkron]: "Bennünk Rákóczi emléke úgy élt, mint ahogy azt ránk hagyták elődeink, szüleink, nagyszüleink. A haza atyjának nevezték, megbocsáthatatlan bűnnek tartotta a jóravaló restséget. Ez azt jelentette, hogy akinek hatalom volt a birtokában, annak a közért kellett dolgozni és ezt a maga céljaira soha nem használhatta fel. Ezeket a gondolatokat tartjuk mi Rákóczi szellemi örökségének és ezt várjuk el az országban valamennyi vezetőtől, pozícióval rendelkező embertől, hasonlóan községeinkben is, hogy mindent a közért tegyen. A községben lévő II. Rákóczi Ferenc termelőszövetkezet is hasonlóan dolgozik, hiszen olyan fejlesztéseket folytat, mellyel a lakosságnak munkalehetőséget és mind több jövedelmet tud biztosítani." "Isten szelleme a béke szelleme. És annak a szellemnek, amely a háborúkat sugallja, nagyon gyanúsnak kell lenni. A fegyverjog mindig olyan jog, amelyet a bitorlási jog bitorol s valójában nem nevezhető jognak csak jogtalanságnak. Mert minden hatalom, amelyet nem a nép szabad és önkéntes egyetértése ad, ellentétes a természetjoggal, mert bitorlója akként cselekszik másokkal, amiképpen nem akarná, hogy vele cselekedjenek. Ha volnának törvények, amelyek ítélkeznének a fejedelmek cselekedetei és hóditásai felett, gyakran súlyosan elmarasztalnák őket az igazságtalanságok és mások javainak bitorlása miatt." [Köpeczi Béla szinkron]: "Azt hiszem, a fejedelem munkáinak megértése egyre inkább bizonyítja, hogy valóban íróról van szó. Aki nem egyszerűen megörökíteni akarja saját tetteit, hanem arra is törekszik, hogy elemezze azt a világot, amelyben élt és elemezze főleg önmagát. Ilyen módon Rákóczit a magyar és az egyetemes, és különösen a francia irodalom fejlődésébe is be kell iktatnunk, s mint írót is méltatnunk kell! Ez rodostói műhely egyik legfőbb tanulsága."

Kivonatos leírás: