Elhangzó szöveg: A történelem viharaitól megtépázott diósgyőri királyi vár századokon át fontos szerepet játszott Észak-Magyarországon. Anonymus feljegyzései szerint a Tapolca folyótól a Sajóig terjedt az a roppant birtok, amelyet Bors vezér emlékére Borsodnak neveztek el. A várbirtok és a festői környék benépesedését és fejlődését királyi kiváltságlevelek segítették. Az egykor jelentéktelen kis falu, Miskolc és a fényes Diósgyőr szerepe mára felcserélődött. Hazánk második városa magába olvasztotta a várbirtokot. A majd negyedmilliós Miskolc, csakúgy, mint minden ipari város, a fejlődés ellentmondásaival küzd. Ebben a megyében a legmagasabb az ipari foglalkoztatottak arányszáma. A természetes szaporodás és a népesség mozgása az országos átlagot meghaladja, ezzel együtt nemcsak a miskolciak, de a bejárók tömege is a megyeszékhelytől várja kulturális igényeinek kielégítését. Az ország második városának a közművelődés terén sok a tennivalója. Tavaszonként, ha csak néhány napra is, de Miskolc felé fordul a közművelők figyelme. A hagyományos filmfesztiválok vonzó erejét kihasználva ilyenkor más, országos jelentőségű kulturális eseményekre is sor kerül. Gorka Lívia Munkácsy-díjas keramikusművész legújabb tárlatát ezúttal a Képcsarnok Vállalat miskolci bemutatótermében tekinthette meg a közönség. Ebben a megyében a filmfesztiváloknak negyedszázados hagyományuk van. A híradó és dokumentumfilm, a népszerű-tudományos és az animációs filmek miskolci szemléje nemcsak az alkotások összemérését jelentheti, hanem újabb kísérletet az alkotók és közönségük közeledésére. [György István filmrendező, a fesztivál igazgatója, szinkron]: "25 év egy fesztivál életében már minősít is. Az azt jelenti, hogy az az ügy, ami 25 évet megélt, jó ügy és ezt érdemes a jövőben is szolgálni. A fesztivál története az lényegében a magyar rövidfilmgyártás története is. 25 évvel ezelőtt, amikor elkezdtük - nagyon szerényen még Budapesten Szemle néven ezt az ügyet szolgálni -, akkor bizony nem nagy volt a becsülete ezeknek a területeknek. Már elmondtam valakinek egy beszélgetést, aki kiváncsiskodott vajon mi a haszna egy ilyen fesztiválnak, nyugodtan el lehet mondani, hogy ennek a társadalmi súlya akkora ma már, hogy nem lehet mint mellékes műfajról beszélni. Így örömünkre szolgál, hogy ez a fesztivál ilyen komoly területeknek adhat otthont és a közönségnek egy komoly műsorral szolgálhatunk." A fasizmus leverése napjainak évfordulójával egybeeső 25. szemle több olyan alkotást kínált, amelyek a II. világháború legdrámaibb pillanatait idézték meg. A Katonai Filmstúdió, Glósz Róbert rendezésében a magyarországi hadműveletek összefoglalására vállalkozott. "December elején már a főváros közvetlen határában folytak a harcok. A nyilas hadügyminiszter, Beregfy szemlét tartott az első vonalban Soroksár védőinél. Kitartásra buzdított." Nem sokkal később már Népbíróság előtt feleltek tetteikért nemcsak a nyilaskeresztes főbűnösök, de azok is, akiknek politikája az országot pusztulásba sodorta. Róna Péter rendező nagyszabású vállalkozása a miskolci fesztiválnyitánnyal egyidőben került a premiermozik műsorára is. A per nemcsak jogi próbatételévé vált az új demokratikus rendszernek, de leszámolás is a fasiszta örökséggel. Erről szólnak a szemtanúk és résztvevők, de mindenekelőtt a ma is bizonyító erejű film és hangdokumentumok. A hagyományos és közkedvelt alkotói módszerek mellett a népszerű- tudományos műfaj is keresi világunk és életünk ábrázolásának dokumentarista megoldásait. Ennek példája a Gőzmozdony születik című film, Tiefbrunner László rendezésében. "Télen elég kellemetlen az utazás gőzösön, mivel hogy hideg, ami elég sok ártalommal jár az embernek a szervezetire. Nyáron tűzpucolás esetén, akkor van nagyon meleg, izzad az ember, és akkor az a só kiveri az ember hátát, és fehér az ing bizony. (…) A gyár ötezredik mozdonya ebből a típusból került ki, és ez 1932-ben hagyta el a gyárat." Nemzetközi fesztiválsikerek tucatjai bizonyítják, hogy rövidfilmjeink külhoni megbecsülése és fogadtatása messze a hazai előtt jár. A miskolci találkozókon mindig sok szó esik arról, vajon miért oly göröngyös e művek útja a közönséghez, noha életünk legizgatóbb kérdéseivel foglalkoznak. Példa erre Magyar József Neurózis című filmje is. [Popper Péter szinkron]: "Az újkori tömeges építészetben megnyilvánuló sivárság, ridegség, a geometrikus formáknak a merevsége elfárasztja és megijeszti az embert és ez pszichés teher az emberen. (…) A modern kutatások bizonyítják, hogy minden élőlénynek, az embernek is szüksége van személyes térre. Szüksége van még valamire: néha egyedül is kell lenni önmagával." A rövidfilmek ma már az általános közművelődés nélkülözhetetlen részei. Drecin József művelődési államtitkár, a zsűri elnöke [szinkron]: "Itt Miskolcon most tanúi lehetünk az utóbbi évek terméseinek, válogatott produkcióinak és azt hiszem, hogy a közművelődés számlára különleges jelentőséget ez a fesztivál és az itt látható művek abban adják meg, hogy egy olyan kulturális funkciót látnak el ezek a filmek, amelyek oktatásban, az erkölcsi nevelésben, a filozófiai gondolkodásban, a politikai gondolkodásban a történelmi tudatban és nem utolsó sorban a tudományos gondolkodásban is nagy értékeket jelentenek a közművelődés számára." Amíg a kész művek versenye folyik, az alkotók vitáiban, közönségtalálkozókon, gondolatébresztő eszmecseréken érlelődik e feladatok jobb megoldásának igénye, eszmei alapja. S ez a miskolci fesztivál legfőbb eredménye.

Kivonatos leírás: