Elhangzó szöveg: Részekből összeálló egész, ahol meghatározóak az alkotó elemek, de tükrözik világunk egységét is, ez az ENSZ. A béke ügyének elkötelezett, kiemelkedő művészegyéniségek olykor ellátogattak a világszervezet központjába, a most negyven éves ENSZ székházába. Feledhetetlen percek a New-yorki East River partján magasodó palotában: az ENSZ közgyűlésének termében Pablo Casals gordonkázik. A közgyűlés terme napjainkban százötvenkilenc tagállam nemzetközi politikai fóruma. [Hollai Imre nagykövet, az ENSZ Közgyűlés 36. ülésszakának elnöke, szinkron]: "Az ENSZ maga egy bonyolult intézménnyé vált, sok, úgynevezett specializált szervezettel és maga a közgyűlési rendszer és közgyűlési munka is egy, elég egyszerű annak, aki benne van, de ugyanakkor talán bonyolult a kívülállónak. A közgyűlés munkája, az tulajdonképpen fölfogható úgy is, mint az emberiségnek egy nagy eszmecseréje különböző kérdésekben. Politikai kérdésekben, leszerelési kérdésekben, emberijogi kérdésekben, gazdaságpolitikai kérdésekben vagy gazdasági kérdésekben, ha úgy tetszik. Tehát aktuális kérdésekben, olyan témákban, amelyek a napirenden vannak és az emberiség együttélésével és fönnmaradásával összefüggnek. Na, most kimaradhat-e, vagy akar-e egyáltalán kimaradni valamely állam is ebből? Nyilvánvaló, hogy nem. Részben saját nemzeti érdeke diktálja azt, hogy ebben részt vegyen és részben a külpolitikai tevékenysége is annak megmutatása, hogy ő hogy vesz részt a világ dolgainak az intézésében." San Franciscóban tartották meg 1945 április 25.-én az ENSZ alakuló konferenciáját. Az európai kontinensen már csak két hét volt hátra a fasizmus végső leveréséig, s a népek abban bíztak, hogy a háborús szövetség tartós lehet a békeidőszakban is. A kapcsolatokat eljegesítő hidegháború azonban dermesztőleg hatott az ENSZ-re is, hazánk és sok más ország előtt éveken át zárva maradtak a szervezet kapui. A Magyar Népköztársaság csak 1955 végén foglalhatta el jogos helyét. Erre emlékezik a szemtanú, Szarka Károly nagykövet [szinkron]: "Amint az ismert 1955 december 14.-én került sor, az úgynevezett csomagterv keretében a Magyar Népköztársaság felvételére az ENSZ tagjai közé. A Magyar Népköztársaság tagfelvételi kérelme ekkor már 8.-ik éves volt. Ez a tagfelvétel, amellett, hogy jogos igényeket elégített ki, nem jelentette mindjárt azt, hogy az ENSZ tagjainak sorában aktívan tudjunk tevékenykedni. Hiszen mindenki előtt ismert, hogy 1956 októberében kirobbantott ellenforradalmi kísérlet és annak leverése nyomán az ENSZ napirendjére tűzte az úgynevezett "magyar kérdést". De az 1956-os őszi bonyolult helyzet két kontinensen is válságokat okozott. Az ENSZ akkor még működő szavazógépezete sikerrel vonhatta el a figyelmet a Szuezt ért brit-francia-izraeli agresszióról az ún. magyar üggyel. A békét veszélyeztető fellépést mindkét esetben sikerült meghiúsítani, a Sinai félszigetre békefenntartó erők érkeztek. A kéksisakosok jelenlétét és szerepvállalását a Föld számos pontján joggal vitatják, ezúttal azonban Kairó kérésére siettek a térségbe. Miközben Burns tábornok szemlét tart soknemzetiségű alakulatai felett, szélsőséges nyugati körök erőszakkal napirendre tűzették az úgynevezett "magyar kérdést. Több évbe telt, amíg a szocialista diplomácia visszaverte ezt a nyílt támadást és jelentős esemény lett, amikor 1960-ban Kádár János az ENSZ szószékére lépett. [Kádár János szinkron]: "Vajon valóban oly régen lett volna az, hogy francia, angol és amerikai katonák tömegei estek el a német imperializmussal vívott öldöklő háborúban? Nem, ez nem volt olyan régen. Az özvegyek, az árvák, a rokkantak még élnek. És a népek, közöttük a magyar nép, nem felejtettek. A magyar közvélemény is úgy látja, hogy az emberiség most válaszúton van. Arról van szó, hogy az emberi élet példátlan pusztulását okozzák-e a tudomány korszakalkotó vívmányai, vagy pedig gazdag és boldog jövő vár az emberiségre." [Szarka Károly nagykövet, szinkron]: "Amikor lehetővé vált a teljes fokú aktivitásunk a nemzetközi szervezet keretében, a Magyar Népköztársaság mindent megtett annak érdekében, hogy konstruktívan, pozitívan segítse elő ennek a nagy és egyetlennek számító nemzetközi szervezet a munkáját." A világszervezet sokat tett a gyarmati rendszer felszámolása érdekében, s először választott főtitkárt a fejlődő világból, a burmai politikus, U Thant személyében. Az új főtitkár utazásai során Budapestet is felkereste. A találkozáson részt vett Magyarország akkori ENSZ nagykövete, Csatordai Károly is, aki később 1969-ben a Biztonsági Tanács elnöki tisztét töltötte be. U Thant és a magyar vezetők közötti tárgyalások során ekkor már arról eshetett szó, milyen gyakorlati hozzájárulással segíthetjük elő az ENSZ munkáját, amely nem országokon felül álló világparlament, hanem tükrözője a nemzetközi viszonyoknak és reményt keltő törekvéseknek. Egyetemes fórum, a viták megoldásának kézenfekvő színhelye. Ez minden tagállamon múlik, erről beszél Kurt Waldheim is [szinkron]: "Magyarország rendkívül építő szerepet tölt be az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Újra és újra tagjává választották olyan fontos intézményeknek, mint a Biztonsági Tanács, vagy például a Gazdasági és Szociális Bizottság. A kis országok általában hasznos szerepet játszhatnak a konfliktusok és válságok megoldásában, vagy legalábbis enyhítésében, hiszen rájuk nem néznek oly gyanakvó szemmel, mint a közvetlenül érintett nagyhatalmakra. A többoldalú kapcsolatokban talán még tágabb lehetőségeik vannak, mint néha bilaterális téren, különösen, ami a gazdaságot és a kultúrát illeti. Minden egyes tagország jóindulatára, aktív közreműködésére szükségünk van, mind a Közgyűlésben, mind a Biztonsági Tanácsban! Sikerekről, nagyon jelentős eredményekről is beszámolhatok. Nagyon sokat értünk el a gyarmatosítás felszámolása és a gazdasági világkapcsolatok kiépítése terén." Az ENSZ főtitkárai, Trygve Lie, Hammarskjöld, Waldheim és Pérez de Cuéllar, hivatásukból eredően is a soha nem pihenő világjárók közé tartoznak. Kurt Waldheim nemcsak dolgozószobájában ült híradónk kamerája elé, de találkozhattunk vele Indokína válságövezetiben is. [Hollai Imre nagykövet, szinkron]: "Fölmerül a kérdés, hogy negyven éves ENSZ fiatal vagy öreg? Hát ahhoz, ha történelmi perspektívából nézzük, akkor még fiatalnak lehet mondani, olyan szempontból, hogy az emberiség egy óriási kísérlet előtt áll, meg kell tanulnia, és ezt tényleg fölszólító módban lehet mondani, hogy ezen a Földön együtt kell élni. Ezt pedig nehéz megtanulni, úgy látszik, mert az erőviszonyok, azok minden nap arra kényszerítenek, hogy ez a harcot megvívjuk. Vannak olyan kérdések, mindenki elismeri, hogy csak globális együttműködéssel oldhatók meg. Szükségünk van egy olyan együttműködési formának a megtalálására, és ehhez az ENSZ óriásikereteket és nagy lehetőségeket nyújthat. Mind a sokoldalú diplomácia területén, mind pedig a kétoldalú diplomácia területén. Ahol államfők, kormányfők, miniszterek egymás között informálisan, rendkívül egyszerűen tudnak találkozni, sok mindent megbeszélni, amit őket magukat érdekli és az emberiség számára közös."

Kivonatos leírás: