Elhangzó szöveg: Moszkva, Kreml. A fogalommá lett helységnevek most közvetlen élménnyé válhatnak, akárcsak a nyitott könyv alakú KGST palota s a tízmilliós népesség felé közeledő szovjet főváros többi nevezetessége. Moszkva hagyományőrző, de a városkép új vonásokkal is gazdagodik. Az izmajlovoi felhőkarcolók a VIT-re épültek. A turisták sokasága látogatja a szovjet fővárost, mindenekelőtt a történelmi városközponttal ismerkednek. Az óránként megismétlődő őrségváltás a Lenin-mauzóleum előtt nemcsak külsőségeiben látványos, hanem a lenini örökség őrzésének jelképei közé tartozik. A fényképezőgépek keveset pihennek egy ilyen úton. Megörökítésre kínálkozik az Űrhajós Emlékmű magasba törő sziluettje, igaz a turistáink nem a bajkonuri űrrepülőtérről, hanem Seremetyevoról startolnak a sokarcú ország egy-egy jellegzetes tája felé. Az úticél ezúttal Kis-Ázsia, Szamarkand városa. Világutazó hazánkfia, Vámbéry Ármin írta a múlt században: "Szamarkand színes kupoláinak és tornyainak hatása sajátságos és igen vonzó volt." De vonzó a jelenkor világjárói számára is. A Regisztán, az ősi település központi tere már a nevezetes Timur Lenk idején is a város szíve volt. Beépítése a 15. század elején kezdődött és három medresze hamarosan elnyerte ma is látható formáját. A szép színes prospektus a valóságnak csak halvány, nyomtatott mása. Az emírek és a mondabeli Naszreddin Hodzsa hajdani világát újra felfedező magyar turisták, az IBUSZ-csoport tagjai is tanúsíthatják, jobb egyszer látni valamit, mint tízszer hallani róla. A históriát hordozza magában a szinte kimondhatatlan nevű Shahrisabz városka. Az ügyeletes mesemondó szerint valaha Dáriusz király mesés kincseit őrizte. Minden út a piacra vezet, vagy oda is elvezet. Szakkifejezéssel élve, bőséges a felhozatal és mindig készen egy kis alkura. Az üzlet az üzlet, nem csoda, ha üzbég nyelven kedvesen perlekedő szemrehányás is elhangzik: Szívesen beszélgetek, de ne csak kérdezzenek, vásároljanak is valamit! A piaci viszonyokról egy közgazdászt faggattunk, bár Elekes István és felesége ezúttal turista minőségben van jelen. [Elekes István és felesége szinkron]: "- Hát ez egy remek szórakozás itt. Ennyi embert, ennyi színt látni, árut és egyáltalán az embereknek a nyüzsgését. Szép dolog ez, érdekes. - Összehasonlítási alap van. Ilyet nem láttam még." Irány a sivatag! A kényelmes turistabuszból gyorsan változik a tájkép. A sofőr kedves, érdeklődő embereknek tartja a turistacipőbe bújt magyar utasokat, sokszor járta már be velük Üzbegisztán vidékeit. A pásztor mindennapi munkája itt sem könnyű, ahol már a Karakum ifjabbik testvérének számító Kizilkum-sivatag szomszédságában járunk. És maga a sivatag, valódi félméteres gyíkkal. Tanúsíthatjuk, hogy az egzotikus jövevényt nem az idegenforgalmi iroda vezényelte ki. A pásztorcsaládok kedvelik az időjárás szeszélyeinek ellenálló, könnyen költöztethető jurtát, turista csalogató ez is. A közép-ázsiai kalandozásaink egyik színfoltja egy igazi csajhana, vagyis teaház, különösen, ha az a gazdag műemlékváros, Buhara központjában kínál felüdülést. Üzbég földről minden bizonnyal a feje tetején is emlékkel távozik a turista, a közismert tübitejkával. Vagyis nemcsak az isztambuli bazárban, de a buharai körökben is világnyelv lett a magyar néhány fontos szava. Az egykori karavánszeráj, Divan-begi mecset udvarán, új módon térnek vissza a régi idők, népi együttes ad szabadtéri bemutatót. A kézművesek háza táján bepillantást lehet nyerni a népi ötvösművészet műhelytitkaiba. Régi tradíciók és egy új hagyomány. Az ifjú házasok Buhara központjában, akárcsak szerte a Szovjetunióban, életük nagy napján az elődök, a hősök emlékének tisztelegnek. Ez a pálya, a világ egyik leghosszabb siklóvasútja, a Mtatsminda hegy csúcsára visz, ahonnan tbiliszi panorámája tárul elénk. A grúz főváros domboldalba helyezett balkonos, verandás épületei egy modern város gondosan megőrzött régi emlékei. De természetesen mindenütt előre törnek a korszerűség elemei és követelményei is. A látnivalók és a benyomások. Útitársunk, Barkács Katalin véleményét tudakoltuk [szinkron]: "Nagyon barátságosaknak tűntek és nagyon érdekes, hogy mennyire ragaszkodnak a régi szokásokhoz. A viseleten kívül is, ahogy sikerült megfigyelni. Én tulajdonképpen úgy indultam, hogy a régi üzbég építészet, ami egy különleges és egy kicsit a keleti világnak a hatását összehasonlítani más országokkal. Nagyon szeretek más országokat, helyeket, szokásokat, embereket megismerni. Meg a régi történelmet egy kicsit, az épületeken keresztül." A három és félezer esztendős, Egyiptomból Leningrádba került Szfinx Észak Velencéjében is hallgatag. Annál beszédesebb a metropolisz ezernyi látnivalója. Mintha a történelemkönyv lapjait forgatnánk. De mennyivel más végigmenni személyesen is a híres Nyevszkij Proszpekten! Az Orosz Múzeum gazdag festészeti és szobrászati anyagot kínál. A város nagy megpróbáltatására, a blokád éveire, a sokszázezer áldozatra emlékeztet a piszkarjovói temető és mindez elevenen él a háború után felnövekvő nemzedékekben is. A leningrádi látogatás sohasem mentes az időzavartól. A Téli Palota termeiben az Ermitázs kincseinek szemrevételére napok, hetek kellenének. Másfelől a Palota-tér és az élő történelem, amelyről útitársunk, Turcsányi György akadémikus beszél [szinkron]: "Végignéztem mindent, mert a történelemből, az elmúlt évtizedekből ismertem ennek a történetét. Meg kellett néznem azt a helyet, amelyből indult ki az a mozgalom, amely megváltoztatta az egész világot! Fölforgatta a megkövesedett rendet, számunkra is olyan utakat nyitott meg, amelyre szükség volt, mert Magyarországon is meg volt kövesedve, még 1945-ig is a régi rendszer, és a népünknek ez az itteni esemény olyanokat hozott, amelyek 45 után irányt mutatókká váltak. És én tisztelettel álltam meg itten a forradalmárok emlékei között, akiknek volt erejük megváltoztatni a történelmet."

Kivonatos leírás: