Elhangzó szöveg: Hetvenöt éves a Vasas. A piros-kék mezes munkássportolók célkitűzése kezdettől fogva több volt a testedzésnél; társadalmi-politikai harcra is szerveződtek. A sportklub története történelem is, az egyik legerősebb és legharcosabb szakszervezet alapította s a budapesti munkásság fellegvárához, Angyalföldhöz kötődött. A kerület helytörténeti gyűjteményében a nagy becsben tartott emlékek között őrzik a korabeli dokumentumokat, az 1910-es esztendők képeit. Elsőnek, még 1911-ben a labdarúgó szakosztály alakult meg. A kerékpárosok követték őket, majd a birkózók. Az 1912-es vérvörös csütörtökön, a politikai jogokért folytatott kemény összecsapásokban már szervezetten vettek részt a Vasas sportolók is. Az első világháború szorítása korlátozza, de nem akasztja meg a fejlődést: a Vasas az élvonal közelébe kerül. A forradalmi változások, a Tanácsköztársaság kikiáltása új lendületet adnak a sportmozgalomnak és a Testnevelési Ügyek Direktóriumában részt vesznek a Vasas képviselői is. A mai Filmhíradó előfutára, az 1919-es Vörös Riport kamerái a tömegsportra irányulnak, fiatalnak, idősnek csinálva kedvet a testedzéshez, kikapcsolódáshoz, vidámsághoz, egészséges életmódhoz. A biciklis akadálytúra nem szerepel a hivatalos versenyprogramokban, de résztvevők és szurkolók egyaránt élvezték a vetélkedést. A Vasas futballisták húztak fel először vöröscsillagos mezt. A klub első bajnoka Szelky Ottó birkózó volt. S amikor a hívó szó elhangzott, helytálltak az utolsó órákig a Tanácsköztársaság védelmében. Ősz hajjal, fiatalos szívvel sok mindenre emlékeznek a régi idők focistái. [Terényi László, Ádám József, Kalocsai Tibor, Saroveczki Gyula, Mareczki Gyula szinkron]: "- Gyerekek nézzétek meg, ez egy olyan kedves emlék, mindannyian ismeritek 19-ben adták ki a Vasasok, Vasas ne hagyd magad! Ugye nem csodálkozik senki rajta, hogy azóta is olyan jelszava maradt ennek a klubnak, nézzétek csak! - Hát én akkor születtem. Nekem az jut az eszembe, hogy maga ez a jelszó mit tett annak az érdekében, hogy nálunk ilyen közösség alakult ki, ami jellemző volt arra a csapatra. Ennek a jelszónak köszönhették jónéhányan, hogy munkás válogatottak lehettek. Itt lettem szervezett munkás, itt tanultam harcolni és itt szereztem meg azokat a tulajdonságokat, hogy amit az ember a közösség érdekében el akar érni, azt nem lehet csak kívánni, azért küzdeni kell. - Én máshol nem voltam én mindent, egész idő alatt csak itt voltam a Vasasnál és itt is maradtam. - Végig kapust játszottam és nem bántam meg. Én is, mint összekötő, meg fedezet játszottam és nagy szeretettel emlékeztem mindig vissza Burger Pista bácsira, mint edzőmre. - Én viszont ugyanúgy szerencsés gyerek voltam. 16 éves voltam a születésnapomra mikor bekerültem az első csapatba. A Vasasnál a mai napig is hol az ifjúságiakkal hol az öregekkel, de még mindig foglalkoztam, mert anélkül nem lehet élni." Sokáig nem volt saját pályájuk: úgy építették fel a húszas évek elején, a tagok áldozatkészségéből, a két koronás bélyegek árából a Béke utcai sporttelepet. Új szakosztályok alakultak, köztük a női kézilabázóké. Mezei futás: 1935. A munkássportban sokszor az került előtérbe, amihez kevés szerelés kellett. Fogalommá váltak a Magdolna utcai Vasas-vasárnapok, a híres matinékon a haladó művészek mellett felléptek a gúlacsoportok, ügyességüket bizonyították a tornászok. A műsorok módot adtak a jelképek kifejezésére, miközben a színpadot és nézőteret árgus szemekkel figyelték a rendőrök. [Keresztes Tibor szinkron]: "1936-ban kerültem a Vasasba, kézilabdáztam, tornáztam, én tulajdonképpen, mint országos ifjúsági bizottság előadója kerültem oda, de nagyon megtetszettek az ottani fiatalok és ott is maradtam, nem sportoltunk mi rosszul megnyertük a (...) vándordíjat a kézilabdában, tornában én azt hiszem felértünk az első osztályú csapatokkal, csak nem indultunk a versenyeken, csak a dísztornákon mutattuk meg, hogy mit tudunk. Azonkívül mozgáscsoportot szerveztünk, ami szintén nagyon hatásos dolog volt, de az mind át volt hatva mozgalmi indokokkal, mozgalmi témákat dolgoztunk fel és voltak olyan előadásaink, ahol a nézőközönségben bizony egyik-másik idősebb elvtárs még sírva is fakadt." A gödi fészekben, a szigetmonostori és békásmegyeri telepeken elválaszthatatlanul kapcsolódott egymáshoz testkultúra, kultúra és politika. Fiatalok voltak, énekeltek, szavaltak, sportoltak és sorsuk mártíromságot érlelt: olyan Vasas ifik adták életüket az ügyért, mint Kreutz Róbert és Kilián György, az antifasiszta harc hősei. "A Vasas minden budapesti mérkőzése a szociáldemokrácia egy-egy tüntetése" - így érvel 1942-ben a Vasas kizárása mellett az MLSZ egykori alelnöke. [Keresztes Tibor szinkron]: "Azután hát eljöttek a nehezebb idők, amikor a Horthy-korszak már nyílt fasizmusba csapott át, akkor a Vasas tornászok elsősorban, de a birkózók is nem egy közülük futballisták közül is egynéhányan az ellenállásban is részt vettek én magam egy partizán-csoportnak voltam a tagja. Ez a csoport hajtotta végre többek között azt a robbantást a Köröndön, amiről már annyiszor megemlékeztek különböző helyeken." A vasasok mentették a gyárak felszerelését a nyugatra hurcolás elől 1944 végén és sokuk számára csak a felszabadulás nyithatta meg a börtönök kapuit. [Keresztes Tibor szinkron]: "A felszabadulás után magam is a sportba kerültem én remélem, hogy azt a szellemet, ami a Vasas sportklubban volt, azt bizonyos fokig sikerült átmenteni a jövő számára a felszabadulás után is. [Részlet a Heti Hírek 1945. augusztusi, a Magyar Filmhíradó 1950. júniusi, a Mafirt Krónika 1947. februári és a Mafirt Krónika 1948. januári számából, szinkron]: "Szép sportot nyújtott a Vasas Sportklub meghívásos ökölvívó versenye. A könnyűsúlyban Fogarasi (Madisz) győzött Agárdi (Vasas) ellen." (…) "A margitszigeti Duna-ágban rendezte a Vasas Sportklub békeregatta versenyét." (…) "A Ferencvárosi sportpályán zajlott le a zágrábi Dinamo labdarúgócsapatának mérkőzése a Vasasok csapatával. A döntetlen félidő után a Vasas formába lendült és a nyolcadik percben megszületik az egygólos Vasas győzelem." (…) "A nagy múlttal rendelkező Vasas Sportegyesület végre otthonhoz jutott. Kádár János, a Vasas elnöke ünnepi beszédében leleplezte az egyesület átadását megörökítő emléktáblát. Nagy jelentőségű esemény, hogy Rajk László belügyminiszter otthonhoz juttatta a Vasas sportosztályát, mert eddig a komoly sikereket elért Vasas sportreménységek egy edzőhelyiséggel sem rendelkeztek. Remélhető, hogy a sportegyesület a Vasas bajnoki teljesítményeit a jövőben növelni fogja. (…) a munkáslányokból és ifjakból álló Vasas tánccsoport népi táncokat adott elő." 1957 tavasza: a hősi halált halt Asztalos János ezredes az egykori Vasas tornász nevét veszi fel a megalakult Vasas munkásőrzászlóalj. Ma egy megújult Angyalföld lakóházainak ölelésében él a megújulni mindig kész sportklub. A "Vasas ne hagyd magad" immár harmincegy olimpiai, harminc világ- és huszonhárom Európa-bajnoki aranyérem birtokában biztat további sikerekre az élsportban és tömegsportban. [Dr. Kertai Tamás a Vasas SC ügyvezető elnöke, szinkron]: "A Vasas nevét jelképező öt betű hősi és nagy idők tanúja, csodálatos szép múltunk tisztes jelenünk záloga lehet annak a jogos hitnek, amit a sportegyesület vezetői az itt dolgozó emberek és az itt dolgozó fiatalok a jövőbe vetnek. Nálunk nagyok voltak az eredmények, voltak csodálatosan szép világsikerek. Nagy boldogságot és még ennél is nagyobb örömök. Sok minden van, amire büszkék lehetünk. Itt élnek közöttünk a régi nagy öregek, akik segítségükkel, jó szavukkal, tanácsaikkal rengeteget tesznek azért, hogy ez a Vasas az elkövetkezendő évtizedek során ugyanazt tegye, amit eddig tett, szolgálja becsülettel Angyalföld és a Magyar Népköztársaság sportját, dolgozzon, harcoljon újabb szebb sporteredményekért, amelyre minden lehetőségünk és esélyünk megvan."

Kivonatos leírás: