Inzertszöveg:
Ipari tüzek (Munkatársak: Drahos Kálmán, Hollósy Tiborné, Kassai Tamás, Kéri István, Nádasi László)
Elhangzó szöveg:
Felröppen a vörös kakas, sűrű füst gomolyog s életeket fenyeget, értékeket pusztít a tűzvész. A fellobbanó lángnyelvek mindenütt veszélyesek, de különösen azok a nagy gazdasági intézményekben. Viszonylag kis területen érzékeny, gyúlékony anyagok és bonyolult berendezések tömege összpontosul, ha ezek lángra kapnak, súlyos próba elé állítják a legfelkészültebb tűzoltókat is. Így van ez világszerte és az összegezés hazánkban sem mutat kedvező képet. [Dr. Héra Attila tűzoltó ezredes, BM TOP. pk. ált. helyettes, szinkron]: "Az elmúlt tíz év során mintegy másfélszeresére növekedett a tűzesetek száma. Jelentős emelkedés ez. Ugyanakkor ugrásszerűen növekedett a tűzesetek kárértéke. Tíz év alatt mintegy tízszeresére növekedett a tűzkár. Az utóbbi időszakban növekedett a tűzesetekből bekövetkezett halálesetek száma. Sajnos az elmúlt év során már elérte az évi 200-at is. Ha számokat vizsgáljuk még tovább akkor azt tapasztaljuk, hogy tűzeseteknek mintegy 30-40 %-a keletkezik a társadalmi tulajdonban, iparban, kereskedelemben ugyanakkor viszont az éves kárérték mintegy 80 %-a ebben a szférában jelentkezik. Értékeltük a helyzetet és azt tapasztaltuk, hogy a veszélyhelyzet mennyiségi és minőségi növekedésével nem tartott lépést a védekezés hatékonysága. Alapvető oknak azt tartjuk, hogy néhol jelentős mértékben csökkent a technológiai fegyelem betartása, a tűzvédelmi fegyelem, szélesebb körben az állampolgári fegyelem is. Szinte kivétel nélkül minden eseménynél az emberi magatartás, ha nem is vétkesség, de gondatlan magatartás mindenféleképpen kapcsolatba kerül a közvetlen tűzokozással, valamilyen formában, vagy valami mulasztással, vagy a tűzvédelmi szabályok be nem tartásával. A kulcs a megelőzés! Ezért végez rendszeres ellenőrzést a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság is. Ennek intő példáit nem a kamerának állították be, sajnos az életből ellesett pillanatok következnek. A tűzcsapot például úgy kell kibányászni, valahonnan a mélyből. A porkamra robbanásveszélyt rejthet magában. Elvben létezik is a biztonsági ajtó, csak éppen nem lehet becsukni, sőt behajtani is nehéz feladat. A mondás szerint nem ajánlatos olajat önteni a tűzre. De a tűz fellobbanhat, ahol gyúlékony anyag csöpög a csapnál, folyik jócskán a gondatlanul illesztett vezetéknél és szivárog a sérült olajos hordó is. Szabálytalan a nyerges tárolás is, így veszélyesen nagy a rakás. A zsúfolt ládahegyek így talán kevesebb helyet foglalnak el, de több tűzveszélyt jelentenek. Hiányoznak a biztonságos távolságú közök, amelyek szükség esetén vészkijáratot is jelenthetnek. Hasonló a helyzet a szalmabálák birodalmában, ahol különösen kívánatos lenne az elővigyázatosság. A festéktároló raktárban az előírások ellenére hiányzik a mennyezetbe épített oltóberendezés, pedig több nyelven beszél a veszély. Festék folyik a kannákból, gázok keletkezhetnek és mit segíthet a légelszívó, ha a szellőző éppen el van zárva. Az önállósult bálák a textilüzemben is sok gondot okozhatnak, amikor átalakulnak útakadállyá vagy az ajtónak támaszkodva zárják el az utakat. Kényelmesnek tűnhet, ha csupán az alsó polcokat veszik igénybe, mégis sok kényelmetlenséget is hozhat magával. A kártolásnál elkerülhetetlen a piheképződés. A száraz pihék azonban a tűz fészkévé válhatnak, ha megtelepednek az elektromos vezetékeken és hőt fejlesztő lámpákon. A felkészüléshez hozzátartozik az üzemi tűzoltókészülékek működőképes állapota, de a követelményekkel lépést tartó műszaki színvonala is. [Szinkron]: "Én, mint kismotorkezelő ez a tűzvédelmi feladatom ennél a vállalatnál. Hát, én nekem a technikai oldalát kell megítélnem elsősorban. Hát, hogy a technikai felszerelések bizony időtmúltak, kicsit elavultak. A felszerelésünk kb. olyan 20 éves technikára épül. Tűzjelző berendezéseink 20 évesek, elavultak, tűzriasztó készülék szintén azt lehet mondani, hogy nem a mai kor megfelelő követelményeinek felel meg. Az emberi hanyagságból keletkezett tüzek oltása viszonylag nehéz, mert ugye mindig mulasztásból történik, ha ilyesmiről szó van. Elsősorban talán ez, hogy a tűz helyszínére érkezésünk és az ott a technikai beavatkozásunk látom, hogy a hiányosságot. A vállalatvezetés ezt segíti, de hát mondjuk az anyagi lehetőség minden gazdasági vezetőnek ma korlátozott. Hát tűzoltókészülékeket pótolja, de talán nem mindig a megfelelő színvonalon, lehetne talán korszerűbb technikát alkalmazni." Ami az emberi tényezőt illeti, az önkéntes tűzoltók továbbképzésben vesznek részt és rendszeres tréningben vannak. Szólni kell azonban az anyagi tényezőről is. [Dr. Kindler József egyetemi docens, szinkron]: "A tűzvédelmi, tűzmegelőzési ráfordítások fokozatosan csökkennek. Ez egy rendkívül veszélyes jelenség, ugyanis a lassú, észrevétlen és fokozatos csökkenés egy bizonyos szinten túl - amit küszöbhatásnak nevezünk -, a tűzkárok ugrásszerű megnövekedését eredményezi és minden jel szerint ez nálunk, hazánkban 1986-os ipari tűzeseteket és tűzkárokat figyelembe véve már bekövetkezett. Ez arra utal, hogy a tűzvédelemben, a tűzmegelőzésben minőségi változásnak kell bekövetkezni. Tudniillik a kockázat lélektani vizsgálatok, amelyeket nemzetközi és hazai szinten is elvégeztek bizonyítják azt, hogy gyarló emberek vagyunk, például a veszélyeket lekicsinyeljük, nem tudjuk elképzelni, így tűzesetek bekövetkezhetnek, olyan illúziókba ringatjuk magunkat, hogy nálunk ez nem fordulhat elő, ez az úgynevezett biztonsági illúzió és éppen az emberi gyarlóságra vonatkozó tudományos ismereteket lehet fölhasználni ennek a bizonyos emberi tényezőnek a megváltoztatásában. A tűzvédelem, tűzmegelőzés, a közvélekedéstől eltérően nemcsak a tűzoltóság feladata. Ez valójában társadalmi feladat, ahogy valamikor régen az énekes éjjeliőrök mindennap figyelmeztették falu vagy kisebb városok lakosságát "tűzre, vízre vigyázzatok, le ne égjen a házatok". Mai modern korunkban, ha nem is a bakterokat énekeltetve, de fölhasználva a modern tudományos, gazdasági, műszaki eszközöket célszerű lenne emlékeztetni bennünket, hogy a tűzoltóság munkáját egyre inkább csak a bemutató gyakorlatokon és ne pedig a tényleges tűzeseteknél láthassuk." A hagyományos tűzoltóverseny mindannyiunk érdekében folyik. Versenyfutás a veszélyeztetett életekért és vagyonért, szinte akrobatákat idéző mutatványok, hogy úrrá legyenek a másodperceken. A nap minden órájában készenlétben levő tűzoltók ilyenkor a nagy közönség előtt is bemutatják a leggyakoribb veszélyhelyzeteket, az alkalmazott fogásokat és a korszerű technikai eszközöket. A kosaras emelő gyors ütemben képes akár negyven méteres magasságba emelkedni, hogy a fecskendő percenként kétezerkétszáz liter oltóanyagot lövelljen a lángban álló célpontra. Számtalan nagyhatékonyságú és nagy értékű berendezés segít az oltásban: a porágyú pillanatok alatt fojtja el a tomboló lángokat. Jó tudni és látni, hogy a tűzoltók ott állnak a vártán, de még jobb a megelőzés. Mi is körülnéztünk házunk táján, a filmek világában. Jó három évtizede már nem gyártanak nitro alapanyagú, tűzveszélyes filmanyagot, de gyári raktárak mélyén, gyűjtőknél rejtőzhetnek még régi, veszélyt hordozó tekercsek. Előzzük meg a bajt: a Magyar Filmintézet kész átvenni a tekercseket és kívánságra díjtalanul átmásolja ezeket biztonsági filmre. A pénzbe sem kerülő biztonság címe: Budakeszi út 51/b, Magyar Filmintézet.
Kivonatos leírás:
Kapcsolódó témák:
-
Szakmai címkék:
-
Kapcsolódó helyek:
-
Személyek:
-
Nyelv:magyar
Kiadó:Budapest Filmstúdió
Azonosító:MFH_1986_40-01