Inzertszöveg:
Mezőhegyes (Munkatársak: Szabó D. Pál, Zalányi Ferenc, Hollósy Tiborné, Kassai Tamás, Szilágyi Judit)
Elhangzó szöveg:
"...állatok és urak kacsalábon forgó kastélyai cselédek és summások siralomháza..." Féja Géza Viharsarok című művében így jellemezte Mezőhegyest 50 évvel ezelőtt. Hogyan él, merre törekszik ma ez a még 8 ezer lelket sem számláló közösség? Erre kerestünk választ, ezt szerettük volna megérteni. [Kassa Béla tanácselnök, szinkron]: "Ha valaki Mezőhegyesre érkezik, akkor olyan településre jött, amely se falu, se város. A hangulatát a településnek a szép zöldövezet adja meg, amely színpompás a településen. Mezőhegyes kétszáz éves. Itt hosszú idők óta, tulajdonképpen a birtok létrehozásától itt bérmunkából éltek az emberek. Elválaszthatatlan a település a nagy gazdaságtól. Mindig állami ménesbirtok volt. A mezőgazdasági kombinátot lótenyésztés nélkül nem is lehet elképzelni. Szép tenyésztési eredmények van. Új sertéstelepek, szarvasmarhatelepek épültek a kombinátba, jelentős - mintegy harminchétezer darab - sertést dolgoz föl a húsüzem, amely a település ellátásában sokat segít és a környező településekre is szállít az áruiból. Jelentős a vetőmag feldolgozás és termelés hibridkukoricából, búzából. A takarmánykeverés, ami az állattenyésztést segíti. A mezőgazdasági kombinát fejlett állattenyésztéssel dolgozik. Jó kereseti lehetőség is van, igen jó a munkalehetőség." Csupán a cukorgyár ezer dolgozót foglalkoztat és évi mintegy 37 ezer tonna cukrot termel. [Kassa Béla tanácselnök, szinkron]: "Lakosságunkban egy egészséges türelmetlenség mutatkozik a település fejlesztése érdekében is. Ez arra kötelez bennünket, hogy továbbra is összhangot teremtsünk a régi és az új között, mivel a Hild-érmet is a település harmonikus fejlesztéséért kapta meg Mezőhegyes. Felépült az elmúlt két 5 éves tervben közel hatszáz db többszintes összkomfortos lakás, a felépült lakásokkal régi cselédlakásokat szüntettünk meg. Az építkezéseknél messzemenőleg figyelembe vettük a műemlékjellegű épületegyütteseket és később is az építkezést tovább fogjuk folytatni." Van-e titka ennek a holnapot konokul követelő közösségnek? És ha van mi az? A nagyüzem megteremtette itt természetesnek vett fegyelem? Talán. A hagyományok nyílt vállalása és őrzése, a múltba gyökereztetett, elszánt jövőkeresés? Ez is. A másként élni akarás önmaguk számára és távlatnyitás a következő nemzedékeknek? Mindez együtt. És mindenek előtt a bátorság, hogy mindezt meg kell és meg lehet teremteni egy kis település korlátai közt is, ha van közös akarat és vannak, akik ezt az akaratot nemcsak megtűrik, de támogatják is. [Kassa Béla tanácselnök, szinkron]: "Az emberek erőfeszítése arra enged következtetni, hogy városias módon kívánnak élni a településen. Amikor az általános iskolai diákotthont építettük, bátran kezdtünk hozzá, mert amikor indítottuk akkor a pénzeszköz rendelkezésre állt. De amikor az építési árak többször változtak, az épületnek a költsége is növekedett. Már a befejezésnél tartottunk, amikor egy barátom azt mondta, hogy: öregem két lehetőséged van. Ezért az építkezésért vagy letartóztatnak, vagy kitüntetnek, de ahhoz hogy egy település megfelelőképpen fejlődjön, ahhoz bizonyos vállalkozási szellem kell és bizonyos reszkírozásba is bele kell menni még akkor is, hogyha ez sokszor nyugtalan éjszakákat, nyugtalan órákat okoz. Többszázan jöttek el dolgozni, több millió forintra tevődött ki a munkájuk. Az emberek itt találják meg a szórakozási, sportolási lehetőségeiket. Ez az épület a településre szabott." [Tihanyi Judit tervezőmérnök, szinkron]: "1975-ben kaptam a megbízást erre az épületre. Akkor voltam 30 éves és tulajdonképpen ez volt az első komolyabb munkám. Az volt a feladat, hogy a község részére egy olyan épületet tervezzünk, amelyik a lakosságnak minden rétegének az igényeit kielégíti, tehát iskoláskorúak, felnőtt lakosságét is. Két kisfiam volt akkor már és arra is gondoltam, hogy vajon ók hogyan éreznék magukat ebben a házban és látván azt, hogy milyenek az iskolák általában, szerettünk volna valami jobbat csinálni, hogy otthonuknak érezzék a gyerekek az iskolát." [Diák szinkron]: "Elég erős iskola, mert köztudott, hogy innen majdnem minden fiatal tovább tud tanulni. A stúdióban találhatók a számítógépek, amelyeken a számítástechnikai fakultáció és szakkör tagjai rendszeresen dolgoznak. A földszinten találhatók még különböző szaktantermek. A kémiai szaktanterem laboratóriumi körülményeket biztosít. A tanulók kémcsövekkel és vegyszerekkel dolgoznak. Van egy külön szaktantermünk a nyelvi labor. Itt tanárunkkal és az összes gyerekkel hangösszeköttetés van. Magnót hallgathatunk, amelyen különböző nyelvi feladatokat adnak fel. A felnőttek számára itt tartják rendszeresen az intenzív angol és német nyelvtanfolyamokat is. Van egy nagy sportcsarnokunk is. Ez két részre osztható, így két osztálynak is lehet tartani testnevelési órákat." [Tanárnő szinkron]: "Meglepetést készítettem a számotokra. Ha most becsukjátok a szemeteket, aztán újra kinyitjátok, akkor néhány nagyon érdekes tájra látogatunk el. Kérem a filmet." [Diák szinkron]: "Minden tanteremből kapcsolatot lehet teremteni a stúdióval. A stúdióból a tantárgyhoz kapcsolódó videoanyagot játszhatják le a tantermekben levő televízióra. Az aulában vagyunk, amit mi diáknyelven ücsörgőnek nevezünk. Itt töltjük az óraközi szüneteket. A rendhagyó irodalomórákon vendégművészek lépnek fel."
Kivonatos leírás:
Kapcsolódó témák:
-
Szakmai címkék:
-
Kapcsolódó helyek:
-
Személyek:
-
Nyelv:magyar
Kiadó:Budapest Filmstúdió
Azonosító:MFH_1986_41-01