Elhangzó szöveg: Van egy régi mondás: a pénz a földön hever, csak le kell hajolni érte. Mi magyarok nem mindig hajolunk le. Vagy túlságosan meleg van a hajladozáshoz, vagy fáj a derekunk, vagy túlságosan kicsi a pénz ahhoz, hogy érdemes legyen hajladozni érte. Itt van például a nád. Fontos környezetvédelmi és gazdasági szempontból is, hiszen magától nő, csak aratni kell. De ki hajoljon le érte, pontosabban ki arassa le? Ki érdemel nádpálcát a le nem aratott nádakért? Ki a gazdája a nádnak? [Soha Szilveszter, OVH]: "Annak ellenére, hogy a nádas a mi kezelésünkbe van, több tárcát érintő problémáról van szó. A nád hasznosítása az a FM-hez tartozik, a partvonal szabályozása az Építésügyi Minisztériumhoz, a Balaton vízminőség védelme hozzánk, tehát a vízügyi ágazathoz, ugyanakkor jelentős szerepet játszik természetszerűleg az Országos Környezetvédelmi Hivatal is." [Gottlieb György Fertői Nádgazdasági Vállalat, igazgató]: "A Fertői Nádgazdaság Magyarország legnagyobb üzeme. Mintegy két és félmillió kéve nádat aratunk le évente és ezt dolgozzuk fel az év során különböző termékeknek, nádszövetnek, nádlemeznek, tetőfedő nádnak és a nagy részét az elmúlt évek átlagába, mintegy 82-85%-át tőkés piacra exportáljuk. Mintegy százmillió forint értékű nádat értékesittünk és a dollár kitermelésünk az elmúlt években 40 forint körül alakult. [Priger Zoltán Fertői Nádgazdasági Vállalat]: "A magyar nád megítélése a tőkés piacon jónak mondható, már hosszabb ideje. Elsősorba jó minőségű mutatói miatt. Szilárdsága jóval nagyobb, mint a más országokban termett nádé, ezt bizonyítja az is, hogy például Hollandiába magyar nádra ötven év garanciát adnak, míg a saját nádukra csak harmincat a tetőfedők." [Gottlieb György és riporter]: " – Persze mi a nádon kívül foglalkozunk egyéb tevékenységgel is. A büki palackozónak gesztorai vagyunk, amely két és fél éve működik, foglalkozunk gombatermeléssel és konszignációs raktártevékenységgel. – Igazgató elvtárs, ha ez az ország legnagyobb nádfeldolgozó és -arató üzeme, mér' van szükség arra, hogy még üdítőitalokat is palackozzon? – Hát erre talán egy kicsit a lehetőségeink is rávittek, de mindenekelőtt a kényszer. Az a kényszer, hogy a nád, bár jó cikk az exportpiacon, azonban csak a nádból nem tudunk megélni és nem biztonságos a vállalat tevékenysége. [Koleszár István MÉM főosztályvezető]: "Az ország nádvagyona tízmillió kévére tehető. A tízmillió kéve negyvenezer hektár nádason és a nagy tavainkon, egyéb vízfelületeken áll elő." [Priger Zoltán]: "Ebből az évente learatott mennyiség hatmillió, 5 és 6 millió termelői kéve között van." [Koleszár István]: "Ez az érték lehetővé teszi számunkra, hogy 3-7 millió dollár értékben nádterméket értékesítsünk a nyugat-európai országokba és az utóbbi tíz év fejlődése lehetővé tette azt egyidőben, hogy az amerikai piacokra is bekerüljünk." [Soha Szilveszter]: "A helyzet az, hogy mi fizetünk a nádvágásér' a nádgazdasági vállalatoknak, de ő nekik nem feltétlen üzlet az, hogy az úgynevezett szórvány-nádasokat vágják le, azt vágják inkább, ami iparilag hasznosítható és ebből megfelelő bevételük van. Nekünk, illetve a Balatonnak viszont arra lenne szüksége, hogy a leromlott nádasokat vágják inkább le." [Csanádi György, Palóznak]: "Tizenöt éve élünk ezen a tájon, de a tizenöt év alatt egy nádaratás nem volt, a nádnak a rohamos tönkremenésének vagyunk a tanúi, az élővilág az erősen pusztul. Itt mellettünk például nádas volt, ugyanúgy, mint a nyílt vízen, ez a gondozatlanság következtében teljesen tönkrement és ez egy elmocsarasodott, helyrehozhatatlan, jóvátehetetlen terület. [Rosta Sándor, a BIB főtitkára]: "A mi sajátos gazdasági helyzetünket is tükrözi a nádaratás, mert ott, ahol az érdekeltség biztosítva van az I. osztályú és exportképes nádnál, ott természetesen minden lehető nádfelületet learatnak. De az ezen kívüli területeknek a nagysága sokkal nagyobb, tehát a nem haszon-nád területeké, ahol az aratás nem folyik. [Reményi Péter OKTH főosztályvezető h.]: "A le nem aratott nád szép lassan belerohad a saját élőhelyébe, a vízbe, ennek következtében megindul a víz eutrofizációja, a különböző bomló szerves anyagokkal való feltöltődése, majd pedig egy olyan mocsarasodási folyamat is, amely a vízpartok használatát nyilvánvalóan gátolja." [Gottlieb György]: "Hát a nád nagyon nehéz természeti viszonyok között terem. Mocsárba, vízbe, ingoványon és a jelenlegi technikai eszközeink nem alkalmasak arra, hogy ezeket a terepszakaszokat megfelelően bejárjuk velük, tehát nem is tudjuk ilyen technikai háttérrel ennek az aratását biztosittani." [Priger Zoltán]: "Hát mi tisztába vagyunk annak az értékével, ami végül is nem kerül learatásra, hát egyrészt azért, mert azzal a, annak a nádnak a helyén a mi fennmarad, 1-2 év múlva exportképes nád teremne. – Ha learatnák. – Ha learatnánk. Egyébként más felhasználási területet is említhetnénk, mert a nád hőértéke, fűtőértéke a négyezer kalória felett van és összehasonlittásképpen: két és fél kilogramm nád fűtőértéke azonos egy kiló olaj fűtőértékével." [Gottlieb György]: "Ha le tudnánk aratni ezt a nádat, akkor is azt kell ám mondanom, hogy nem lenne gazdaságos. Nem tudnánk vele mit kezdeni. Mi évekkel ezelőtt megpróbáltuk ezt a nem hasznosítható nádat brikettnek feldolgozni. Nem sikerült ez a próbálkozásunk, pedig nagyon komoly erőfeszittéseket tettünk ennek érdekében. A magyar ipartól nem kaptunk idáig olyan gépet, amely ezt lehetővé tenné." [Reményi Péter]: "Hát ezzel nem tudok egyet érténi. A Mezőgép Vállalat tartott nekünk egy gépbemutató ismertetőt, amelyben a biobrikett gyártó gépsorukat bemutatták. Ez a nádból és éppen a másod, harmadosztályú nádakból körülbelül egy 4-5 ezer kalóriás fűtőértékű brikettet tud előállítani." [Koleszár István]: "A feldolgozásra nem alkalmas nádaknál a feldolgozás költségei és, olyan magasak, hogy jelenleg nem gazdaságos ennek a feldolgozása. A nád esetében hármas szorittású a csapda. Egy: ha learatnák a gyengébb minőségű nádakat is, akkor azok helyén pár év múlva exportminőségű dollárt hozó nádak teremnének. A gazdasági szabályzók viszont nem teszik lehetővé, hogy a vállalat hosszabb távra tervezzen, tehát a nád ottmaradt. Kettő: A másod és harmadosztályú nádakból értékes fűtőanyagot lehetne nyerni. Lehetne, ha megkeresnék a módját és learatnák a nádat. Három: A le nem aratott nád a vízbe rohad és mocsarakat terem. Ha egyszer majd vissza akarják állítani a természet megbontott egyensúlyát, úgy ennek a költsége ezerszerese is lehet annak, amennyit a nádaratás elspórolásával nyertek." [Priger Zoltán]: "Mi tisztába vagyunk azzal, hogy több milliárd kalória fűtőérték megy ezzel évente veszendőbe, ennek ellenére képtelenek vagyunk ezeknek a területeknek az aratását megoldani." [Gottlieb György]: "A nádban rendkívül nagy érték rejlik. Ennek egy részét hasznosítjuk csak mi. Ha sokan felismernék, tudósok, vezetők és ehhez segítséget kapnánk, technikai eszközbe, egyéb vonatkozásban is, akkor a nagyobb részét, vagy talán teljes egészében is hasznosíthatnánk. Ez jó lenne a vállalatnak, de feltétlenül jó lenne a népgazdaságnak is, hiszen az exportcikk mellett több energiát tudnánk belőle előállittani."

Kivonatos leírás: