Elhangzó szöveg: Biztonságos, magas partok között a Duna szelíden halad át a fővároson. Ám a gátakat, védelmi berendezéseket ellenőrző búvárok nap, mint nap figyelmeztető jelzéseket hoznak a fölszínre. Ezek akár a 150 évvel ezelőtti, 1838-as nagy árvíznek is lehetnek a tárgyakba zárt, óvatosságra, készenlétre intő üzenetei. Részlet Wesselényi naplójából: "1838. március 13-a. Hegyekben jönnek a torlaszok. Délután a jégzajlás megakad. Este a víz egyre emelkedik. Zűrzavar a városban. Március 15-ére a Duna kegyetlenül elborítja a várost. A Rókus templom környéke harsogott a segélést kiáltók lármájától. Ide siettünk és szerencsések voltunk sokakat megmenteni. Már ekkor kezdettek a házak omlani, s düledezni. Ennél borzasztóbb estvét és éjet soha sem értem. A roskadó épületek, s fedelek lezuhanása időről időre elnyomta a kétségbeesők sikoltásait és a segítségért rimánkodók jajveszékeléseit. Százat is látni veszélyben, s annak egyszerre csak harmadán segíthetni, s utóbbit a halál torkában hagyni - szívet repesztő!" A pusztító árvizek tanulságainak összegzésére, tapasztalatainak hasznosítására nyílt kiállítás Budapesten a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon és a Budavári Palotában. Az 1838-tól eltelt 150 év sajnos ugyancsak bővelkedett tragikus árvízi eseményekben. Csupán a felszabadulás után három félelmetes árvíz zúdult a magyarországi Duna-szakaszra. Az 1954-es, 56-os és 65-ös árvizek a megfeszített erővel folyó védekezés ellenére számos emberáldozatot követeltek és a nemzeti vagyonban sokmilliárdos kárt okoztak. Az alattomos jeges árvizekkel szemben csupán jégtorlaszok robbantása, bombázása elégtelennek bizonyult. A hagyományos védekezés mellett a jégmezők, jégdugók felszámolása csak jégtörő hajók segítségével lehetséges. A magyar jégtörőflotta megteremtése Dégen Imre nevéhez fűződik. Az ő két évtizedes vízügyi vezetése során jött létre a korszerű, egységes vízügyi szolgálat. A töltéseket korszerű eszközök tették biztonságossá. A felszíni vízfolyásoknál árvízvédelmi zsilipkapuk épültek. Gondoskodás történt a terjeszkedő főváros új lakótelepeinek védelméről is. Számolva az árvizek vízduzzasztó hatásával, az összes, fővárost kettészelő patak medrét oly módon építették ki, hogy azok a legnagyobb árvízszint esetén is oltalmat nyújtsanak. Kevesen tudják, hogy Budapest árvízvédelmét a gátakon kívül még számos, földalatti létesítmény, zsilip, csatorna, vízátemelő berendezés is szolgálja, amelyeket a Fővárosi Csatornázási Művek gondoz. Az ezer évenként előforduló legnagyobb árvizek ellen is biztonságot nyújtó árvízvédelmi szolgálat állandó készültséget, gyors, pontos tájékoztatást, a vízállásra, csapadékviszonyokra vonatkozó folyamatos adatközlést igényel. A szolgálat védelmében Budapest polgárai nyugodtak lehetnek: a 150 évvel ezelőtti dráma nem ismétlődhet meg.

Kivonatos leírás: