Elhangzó szöveg: Manapság sokszor hivatkozunk Széchenyire, de a Széchenyi fürdő körül is mutatkoznak a gondok. Fizikai munka, méghozzá elég nehéz és rosszul fizetett a fürdőkabinosok dolga is. A "láthatatlan jövedelem" fogalma őket is érinti. Az adórendelet óta erről sok szó esik. Mi az ő közegükben mutatjuk be ennek az új fogalomnak a vonásait, és abban a meggyőződésben, hogy csak a közeg egyedi és nem a helyzet. [nyilatkoznak a fürdő alkalmazottai]: "Lehetséges, hogy jól keresnek, de nagyon sok fizikai munkával jár, nagyon sok olyan tulajdonsággal, amit nagyon nehéz megszerezni. Az édesanyja nem nevelte beléjük pl. a köszönést." "Ki vannak adva a direktívák, vendégekkel hogy kell foglalkozni, stb. Közmegelégedéssel dolgozunk, tehát ha valami panasz van, szolgáltató iparág, a vendég rögtön a legkisebb hiányosságra rögtön panasszal élhet. És ezt mi igyekszünk elkerülni, azt hiszem, hogy ez intelligencia kérdése is ez... Én egy gyárba voltam üzemvezető és sajnos a vezetőimmel nem értettem egyet, s én azt mondtam, hogy fiatalon nem akarok szívinfarktust kapni, s úgy döntöttem, hogy elég volt. Sokan azt gondolják, hogy itt van egy külön személyzet, a kabinos 6 órakor leteszi a lantot, aztán szépen haza viszi a nagy dohányt. - Mennyi a havi fizetése? - Háromezernégyszáz forint, bruttósítva, hát abból megélni nem lehet, ebből lejönnek bizonyos dolgok. - És mennyit kap kézhez? - Háromezret általában. - És e szerint a borravaló nélkül nem lehetne megélni. - Nyilvánvaló. Hát ez nem csak itt, nem csak nálunk van. - És így mennyi jön össze körülbelül? - Hát nézze, az emberek a mai világban nem túl bőkezűek. - De hát azér’ azt mondhatjuk, hogy a borravaló nagyobb része a jövedelemnek. - Nem mondhatjuk. Egyáltalán nem mondhatjuk." "Nem tudok sokat adni. Nincs pénzem. Még nekem kis kevés a pénzem. Úgyhogy ritkán szoktam adni. Húsz forint a belépő, tizenöt forint a kabin, az harmincöt és én elég sűrűn járok ide." "- A kabinosok elég nehéz helyzetben vannak és kevés a fizetésük. - Igen sajnos nekem is kevés, ha nekem több lenne, akkor adnék neki szívesen." "A borravalót általába összeadják, az összege osztályonként ebként változó és egyenlő arányba elosztják. Az nem részesül általába olyan összegbe, aki valamilyen szabálytalanságot végez, vagy későn jelenik meg a munkahelyén, azt a csoportkollektíva önmagába szankcionálja. - De mondhatjuk azt, hogy a fürdő szempontjából előnyös ez a helyzet, amikor a borravaló tulajdonképpen a jövedelmük nagyobb részét teszi ki? - Igen. Nálunk nagyon komoly takarítási munkák vannak reggel és este is. Medencéket ki kell takarítani, fertőtleníteni kell, havonta egy alkalommal például savazzuk a medencéket. Valakinek ezt el kell végezni. Háromezer-háromszázötven forintér nem tudok dolgozót fölvenni erre, hogy a takarítási munkát elvégezze, tehát tulajdonképpe’ a fürdő-segédmunkás, aki kabinos is meg takarít is, ő végzi el, részben a fizetésért, részben a borravalóért. Számítani kell arra is, hogy ha valaki nyugdíjba megy, rendkívül kevés összeget fog kapni. - Ön szerint ez így egy elfogadható helyzet? - Hát elfogadható annak, aki 20-30 éves. De akkor, ha valaki esetleg nyugdíjba ment már és 60 éves fejjel visszagondol, hogy mit rontott el az életében, akkor valószínűleg a fürdőt hibáztatná. " - Önöknek jobb megoldás lenne, ha valamiféle fizetés lenne a borravaló is, mer’ akkor betegállománynál is, meg nyugdíjnál is számításba jöhetne. - Hát mindenhol, az élet minden területén az embernek egy tisztességes fizetést megállapítanának minden területen, ugye, hogy amennyit leteszek az asztalra, annyit keresek. Akkor hát ez mindenkinek így lenne jó, de hát ez évtizedek óta nem igy van és nem így lesz, azt hiszem, egy jó darabig. Ezt nem mi fogjuk itt eldönteni, ezt a kérdést. - Na, most a másik az adózás. Tulajdonképpen maguknak minden egyes borravalót föl kéne írni, előírás szerint. - Hát igen, hogyha a törvény minden betűje úgy érvényesülne, ahogy azt valahol leírták, akkor nagyon furcsa világ lenne. Azt is le kellene írni, hogy XY-tól kaptam 20 fillért. Vagy semmit. Mert volt már ilyen, hogy megkérdezték, hogy mennyi borravalót adott. Adóellenőr. A napokban volt méghozzá. - Tényleg? - Tényleg. - És mit sikerült neki? - Kikérte magának. - Mármint a kollégája. – Nem! A vendég az adóellenőrnek, hogy mi köze hozzá. Hát ezt próbálják ellenőrizni!"

Kivonatos leírás: